Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Volt egyszer egy rezervátum?

Több mint másfél éve hallani olyan tervekről, európai uniós támogatásokról, amelyek segítségével az illetékesek meg akarják menteni a pusztulástól az ökológiai katasztrófa szélére sodródott, természeti ritkaságnak számító püspökfürdői (mai román nevén Băile 1 Mai) hévízi tündérrózsás rezervátumot.

Ez a Nagyváradtól alig tíz kilométerre levő rezervátum mai napig olyan természeti ritkaságnak számít, mely létezését, létrejöttét a tudomány eddig nem tudta megmagyarázni. A biológusok között egyszerűen „egy darabka eltévedt Egyiptomnak” nevezett terület, úgy tűnik, visszafordíthatatlanul pusztulásra van ítélve, s ennek oka nem valami természeti csapás, hanem emberi pusztítás, a környezetvédelmi illetékesek bűnös nemtörődömsége.

volt egyszer1

A püspökfürdői rezervátumról tudni kell, ez a hely nemcsak a gyógyhatású termálvizéről, hanem az itt tenyésző a hévízi tündérrózsának (Nymphaea lotus var. thermalis) köszönhetően is híressé vált. Ez a vízinövény ugyanis egész Európában csak itt él természetes közegben. Pár éve azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rezervátum nagy bajban van, mert az itt található forrás és a Pece-patak komoly veszélybe került, ugyanis a télen a termálvízforrás annyira kiapadt, hogy sem a fürdőtelepen levő tavacskákat, sem a patakot nem tudta már rendesen vízzel táplálni. A környéken az elmúlt években ugyanis gombamód szaporodtak el a különféle panziók, luxusházak, s ezek építtetői engedély nélkül fúrattak kutakat, és használják a medencékben a lopott termálvizet. Emiatt pedig a rezervátum tavacskája és a Pece-patak vize egyre hűl, a hideg víz pedig biztos pusztulásra ítéli az állat- és növényritkaságokat, így a piros szárnyú kelét (Scardinius Erythrophthalmus var. Racovită), a bordás homorcsát.

Tavaly a prefektúra és a rendőrség ellenőrizni kezdte a fürdőhely körüli, illegálisan fúrt kutakat, tizenöt esetben megbüntették azokat az ingatlantulajdonosokat, akik engedély nélkül dézsmálták a természeti kincsnek számító termálvizet.

Tegnapi terepszemlénken láthattuk, a tó vize a szokottnál alacsonyabb, széle algás, iszapos. A forrás felett még virágzik a tündérrózsa, a kecses, fehér virágok még dacolnak az egyre mostohább körülményekkel. A rezervátum és környéke is siralmas állapotban van. Az ösvényeket felverte a gaz, zacskók, pillepalackok, cigarettásdobozok éktelenkednek mindenfelé.

Marossy Anna nemzetközileg elismert biológust is megkerestük tegnap, s megkérdeztük, hogyan látja a rezervátum helyzetét. Úgy vélte, a rezervátumban levő tavirózsát, halakat és csigákat már csak úgy lehetne megmenteni az utókornak, ha egy részüket áttelepítenék máshova, ahol a termálvíz még megfelelő hőmérsékletű. Ilyen tavacskák például a szomszédos Félixfürdőben még vannak. „Ez a termáltó eddigi kutatásaink szerint túlélt egy jégkorszakot – jelentette ki a híres biológus –, azonban kérdéses, hogy ezt a mostani, az ember okozta pusztítást vajon túléli-e?”

Tegnap megkerestük a rezervátum kezelőjének, a Körösvidéki Múzeumnak az illetékeseit is. Aurel Chiriac igazgató elmondta, csak a napokban véglegesítik a tervezetet, mely szerint neki tudnak veselkedni a rezervátum megmentésének, s akkor majd bővebbet tud nyilatkozni erről. Summa summarum, aki még akarja látni a híres püspökfürdői tündérrózsát, az a hetekben vegye a fáradtságot, s nézze azt meg a lepukkant rezervátumban, mivel nagyon úgy fest, a modern ember természetrablása a jégkorszaknál is erősebbnek bizonyul ebben az esetben.

Szőke Mária