Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Vízkereszt a megtisztulás ünnepe

A nyugati kereszténységben ma, január 6-án van vízkereszt napja, avagy háromkirályok (a napkeleti bölcsek) ünnepe. Ehhez kapcsolódva kezdik a házak megszentelését mind a keleti, mind a nyugati keresztényeknél. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. 2014-től a Magyar Katolikus Egyház is január 6-án tartja epifánia – Urunk megjelenése – ünnepét, szemben azzal a korábbi gyakorlattal, amely szerint a hozzá közelebbi vasárnapra tette. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög–latin Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt a víz megszentelésének szertartásából származik. Mivel a IV. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta a következő három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését és Jézus csodatételét a kánai menyegzőn.

A házszentelés szokása tájainkon mai napig fennmaradt

A házszentelés szokása tájainkon mai napig fennmaradt

Az epifánia első, egyben legjellegzetesebb és legszínesebb jelentése a három királyok (a napkeleti bölcsek) érkezésének ünneplése. Ők Máté evangéliuma szerint a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meg is lelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.
Az evangélium mágusoknak (olyan tudósoknak, akik a természet titkainak kutatásával és csillagászattal foglalkoztak) nevezi őket, innen a napkeleti bölcsek elnevezés. Régi hagyomány szerint a mágusok hárman voltak, a VIII. században élt Beda (Venerabilis) nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – vagyis Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A szír források az egyik mágust Gudophoremnek nevezik, őt a pártusok királyával azonosítják, akit a legenda szerint Szent Tamás apostol keresztelt meg. A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek tömjénadományára emlékeztet.
A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Ott Keresztelő Szent János megkeresztelte, s ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon megáldották a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására az első csodatételeként a vizet borrá változtatta. A házszentelés szertartása emlékeztető a kánai ház megszentelésére Jézus jelenléte által.
Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése.
Az ünnepi népszokások közé tartozik még a „csillagozás” vagy „háromkirályjárás” hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a betlehemezés mintájára. Legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, mindenféle betegségre használták. Ebből hintettek a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára, a következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon.
A házakat vízzel és sóval szentelték meg (ezek gonoszűző szerek) és a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. A szentelő pap és a háziak viselkedésétől függött a tyúkok évi tojáshozama, a kender növekedése, a házszenteléshez kapcsolódó népszokások a leányok jövendőbelijére, férjhez menetelére vonatkoznak. A vízkereszti népszokásokból mára már leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Az ortodox egyházak közül a szerb, macedón, ukrán, orosz és grúz egyházak január 19-én ünneplik vízkereszt napját, amikor Krisztus megkeresztelésére emlékezve rituális fürdőt vesznek a megszentelt vizekben. Hitük szerint a megszentelt jeges vízben fürdés megtisztítja a lelket, erősíti a testet, és szerencsét hoz az egész évre.

Az orosz ortodoxok közül sokan jeges fürdőt vesznek ilyenkor, ezzel jelezve a megtisztulás iránti vágyat

Az orosz ortodoxok közül sokan jeges fürdőt vesznek ilyenkor, ezzel jelezve a megtisztulás iránti vágyat

A váradi római katolikus hitű emberek közül évről évre nagyon sokan kérik a házszentelést, tudtuk meg tegnap Fodor József általános püspöki helynöktől. A székesegyház plébániája idén mintegy 600 katolikus magyar család otthonát szenteli meg, a megyeszékhelyen pedig több ezer lakás részesül hasonló áldásban. Az ortodoxoknál elterjedt az is, hogy cégeket, boltokat is megszenteltetnek ilyenkor, amennyiben ezt katolikus hitűek is kérik a katolikus papoktól, úgy semmi akadálya, az atyák azonban csakis olyan családokat látogatnak meg az Epiphania Domini szentségével, akik előtte jelezték a plébániákon, hogy igényt tartanak erre.

Sz. M.