Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Vírusok, baktériumok és az antibiotikumok

Az ember hajlamos rá, hogy lenézze azokat a teremtményeket, amelyek olyan aprók, hogy szabad szemmel nem is láthatók. Az antibiotikumos kezelésekre fittyet hányó vírusok és baktériumok azonban lassan megtanítanak minket komolyan venni a fenyegetést, amit terjedésük és szaporodásuk jelent számunkra.

A baktérium egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmus. Az emberi testben tízszer annyi baktérium van, mint emberi sejt. A legtöbbjük a bőr felszínén és az emésztőrendszerben található, nagy részük ártalmatlan vagy hasznos. Azonban sokféle baktérium felelős számos megbetegedésért is. Számlájukra írhatók a különféle gyulladások (tüdő-, mandula-, középfülgyulladás, pattanások), de a gyomorrontás, hasmenések hátterében is fertőzést okozó baktériumok állnak (szalmonella, vérhas, kolera). Mindezek mellett baktériumfertőzés következménye a tébécé, a skarlát, diftéria, tífusz, tetanusz és számos nemi beteség.

virusok 3

A vírusok a legkisebb ismert mikroorganizmusok, nevük a latin „méreg” szóból ered. Nem mutatnak önmagukban életjelenséget, nincs anyagcseréjük, önálló mozgásra képtelenek, élősködők. Csak a szervezetbe jutva viselkednek élő anyagként, behatolnak a sejtekbe, módosíthatják azok működését, és akár százezer számra klónozzák őket. Az antibiotikumok hatástalanok velük szemben. A felnőtteknél a torokgyulladások 80 százalékát vírusok okozzák.

Egyre szélesedik azon mikrobák száma, amelyekre már a széles spektrumú antibiotikumok sem hatnak, az egysejtűek rezisztenssé váltak az alkalmazott hatóanyagokra. Az egyre veszélyesebbé váló kórházi fertőzések, makacs, nehezen gyógyuló gyulladások jelzik, hogy ideje komolyan venni a velünk és bennünk élő mikroorganizmusokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetése szerint napjainkban e jelenség az egyik legveszedelmesebb kihívás az emberiség számára. Az egyre agresszívabbnak tűnő baktériumtámadások hátterében egy gyakran emlegetett jelenség áll, a mutáció. Az antibiotikumos kezeléssel szemben ellenálló, mutáns géneket tartalmazó baktériumok e képességüket továbbörökítik vagy génátvitel révén ellenállóvá tehetik a szomszédságukat is.

virusok1

A gyógyszergyártók e jelenségre úgy reagálnak, hogy egyre többféle hatóanyagot tartalmazó orvosságokat vetnek be a gyógyítás érdekében, ám mára nyilvánvalóvá vált: a mutációs folyamat messze gyorsabb , mint amit a gyógyszerészek követni tudnának, egyre több az olyan kórokozó, amely többféle hatóanyaggal szemben ellenálló. Azt is szem előtt kell tartani azonban, hogy néhány rezisztens baktérium minden egyes antibiotikum-adaggal erősebb lesz, és minél speciálisabb egy gyógyszer, annál valószínűbb, hogy gyorsan megjelennek és szaporodásnak indulnak a neki ellenálló fajok. Ezért fordulhat elő, hogy ma már léteznek olyan, súlyos megbetegedést okozó mutánsok, amelyek a bevethető legerősebb antibiotikumoknak is ellenállnak.

A helyzet eldurvulásáért nem csupán a gyógyszergyártók okolhatóak, az orvosok felelőssége sem megkerülhető: gyakran akkor is felírják az antibiotikumokat, ha alapjában véve nincs szükség rájuk. Egy nátha, hörghurut vagy influenza önmagában nem indokolja e szerek szedését, hiszen e betegségek 95 százalékát vírusok okozzák, amelyekre amúgy sem hatnak ezek az orvosságok. Egyes kutatók úgy látják: az állattenyésztők is felelősek a baktérium-mutánsok életre keltéséért. A nagy állattartó telepeken megelőzési célzattal adagolt antibiotikumok például nagyban hozzájárulnak a rezisztens fajok elterjedéséhez. Az élő szervezetben nem bomlanak le teljesen az antibiotikumok, a szermaradványok vagy a szerves trágyával a földekbe kerülő gyógyszermaradványok ugyanúgy a mutáció felgyorsulásához vezethetnek.

Az Európai Únió már 2006-ban megtiltotta az antibiotikumok teljesítményfokozóként vagy növekedés-serkentőként való alkalmazását, s a betegség esetén alkalmazott gyógyszeres kezelés után várni kell a haszonállat levágásával, amíg a szerek lebomlanak.

A vírusok „válogatósak”, a megfelelő gazdasejtet támadják, amelyekhez kapcsolódni tudnak. A gazdasejt lehet emberi, állati vagy növényi eredetű sejt, de lehet akár baktérium is. Bizonyos állati vírusok embert is megbetegíthetnek bőrsérülésen át, táplálék vagy testnedvek közvetítésével, majd újabb mutációk során emberre terjedő fertőzés válhat belőlük, pl. az influenza. A vírust már tartalmazó sejtben általában újabb vírus nem szaporodhat, ez a sejtben termelődő és a véráramba kerülő anyagnak, az interferonnak köszönhető, ennek szintézisét az első vírus indítja el. Gyógyszerként alkalmazva az interferonok gátolják a vírusok szaporodását. Némelyik vírus azonban – ilyen az ebola is – képes kikapcsolni a szervezet interferon-termelését, ezért a kutatók szintetikus úton előállított interferont próbálnak kifejleszteni, pl. célzottan az ebola ellen is.

virusok 2

Világszerte folynak a kutatások a hatásos gyógyszerek és védőoltások kifejlesztésére, ebben fontos szerepet kaphatnak a felgyógyult betegek vérében lévő ellenanyagok is. Egyes vírusok ellen védettséget ad az átvészelt betegség, illetve van hatásos védőoltás ellenük, ilyen a kanyaró, a mumpsz, a járványos gyermekbénulás. Más vírusok olyan gyorsan változnak, hogy évente új oltóanyagot kell kifejleszteni ellenük (pl. az influenza).

A kutatók azt is megvizsgálták, milyen gyorsan és hogyan terjed a vírus egy irodában. Ha délelőtt tízkor kezdődik a munka, és van egy friss influenzás a csapatban, délre már mindenki asztalán ott „tolonganak” a kórokozók, és innen egyenes út vezet a fertőzéshez. Kézzel gyorsabban terjednek a vírusok, mint tüsszentéssel: a kilincs, a mikró, a kávéfőző és más eszközök megérintése után elég bekapni néhány falat süteményt kézmosás nélkül. Fertőtlenítő kendővel naponta egyszer végigtörölve a felületeket a felére lehetne csökkenteni a fertőzéseket, de hatásos óvintézkedés a gyakori szappanos kézmosás és a rendszeres szellőztetés.

Daganatkeltő vírusok: szakértők szerint a daganatos betegségek akár 40 százalékát is okozhatja vírus, ez lehetőséget ad védőoltások, új terápiás eszközök kifejlesztésére. Ilyen a hepatitis B és C vírus okozta májrák, a HPV (humán papillomavírus) okozta méhnyakrák. A Merkel-sejtes bőrrák kialakulásában a poliomavírusnak, a vér- és nyirokrendszeri daganatban az Epstein-Barr vírusnak, míg a prosztatarák kialakulásában az XMRV nevű vírusnak lehet szerepe.

Győri György