Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Viharos közvitát tartottak – a hőerőműhöz láncolnák a felhasználókat

Létszám szempontjából kevés váradi lakos látogatott el szerdán a kialakítandó fűtési zónákkal kapcsolatban megszervezett városházi közvitára, a megjelentek többsége azonban tulajdonostársulás-vezetőként több tíz-, némely esetben pedig több száz érintettet képviselt – következtetéseik pedig meglehetősen drámaiak voltak.

viharos (1)

A lakótársulások vezetői értetlenül álltak a tervezett intézkedések előtt

A már alapjában véve is súlyos szituációt a közvita moderátoraként Dorel Bara, a városháza műszaki igazgatóságának képviselője vázolta. Mint elmondta, annak érdekében, hogy gazdaságosabbá tegyék a Nagyváradi Hőerőmű (CET) működését, a városi tanács hamarosan két opció közül fog dönteni.

Az első variáns értelmében a hőerőmű megtarthatná ugyan az összes jelenlegi felhasználót (ami a veszteséges működés megtartását is maga után vonná), de drasztikusan megemelnék a gigakalória árát. A második variáns azt jelentené, hogy a jelenlegi felhasználók mintegy 15%-át levágnák a távfűtési hálózatról, így a drágulás kevésbé lenne hangsúlyos. E verzió szerint azoktól a felhasználóktól válnának meg, akik olyan utcákban laknak, amelyekben nem lenne költséghatékony az elavult vezetékek felújítása. Az érintettek saját fűtésforrás után kellene nézzenek. Bár már eleve világos volt, hogy a tervezett változatok egyike sem túl rózsás a felhasználókra nézve, a vita résztvevőinek közbeszólásai nyomán kiderült, hogy a lakosok jóval többet is veszíthetnek rajta, mint a távfűtött meleg helyiségek kényelmét.

viharos (3)

Dorel Bara

A-zóna és B-zóna

A tervezett szabálymódosítás két részre osztaná a város hőenergia-felhsználóit: az A-zónába tartozna minden távfűtéssel rendelkező ingatlan, a B-zónába pedig az alternatív, illetve saját rendszerekkel fűtött ingatlanok, valamint a fent említett 15%-ba tartozó részek, amelyekben a városnak nem érné meg felújítani a vezetékeket. A módosítások értelmében az A-zónához tartozó felhasználóknak megtiltanák, hogy levágassák magukat a hőerőmű biztosította központi fűtésről, új házakra pedig csak akkor adnának ki építkezési engedélyt, ha azt automatikusan a távfűtési rendszerre kötnék (kivéve ha a hőerőmű szakemberei veszteségesnek ítélnék az új felhasználók bekötéséhez szükséges vezetékek lefektetését).

A városvezetők szándéka tehát világos: magukhoz láncolják, és fizetésre kényszerítik a polgárokat, függetlenül attól, hogy azok igénylik-e, vagy meg tudják-e engedni maguknak a távfűtést – vélekedtek a közvita résztvevői. Mint arra az egyik felszólaló rámutatott, az erre vonatkozó törvényes kerettel is ellentmondásos. A Közösségi Szolgáltatásokat Szabályzó Országos Hatóság (ANRSC) által 2007-ben kibocsátott 91-es számú rendelet 250-es cikkelye ugyanis megtiltja a hálózatról való leváltást, a 253-as cikkely azonban lehetővé teszi a szolgáltatóval való szerződésbontást.

Tilos levágatni a távfűtést

Az illetékesek azzal indokolják a hálózatról való leválási tilalmat, hogy a rendszerhez való csatlakozás feltétlenül szükséges az eladósodott hőerőmű életben tartásához. Ugyanebből a megfontolásból a helyi tanács nemrég átcsoportosított egy jelentős összeget a város költségvetéséből a Nagyváradi Hőerőmű megsegítésére. „Én ezt nem tartom normálisnak. Ilyen alapon más eladósodott cégeket vagy magánszemélyt is kisegíthetne a város. Egyébként pedig miért a felhasználók kell viseljék a félremenedzselt hőerőmű életben tartásának terheit. Vagy ha ebből kiveszik a részüket,akkor részesülni fognak a profitból is?” – tette hozzá Cristian Sabău, egy Teleki (ma Primăriei) utcai lakos.

viharos  (2)

Vasile Bologa, az egyik rogériuszi tulajdonostársulás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a hőerőmű gázalapú hőenergia-termelésre áll át a jelenlegi szénalapú helyett, egy átlagos kétszobás lakás téli fűtésköltsége akár a havi 7-800 lejt is elérheti. A felszólaló ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy tegyék lehetővé az egyes lakások vagy házak levágását a hálózatról. „Arra akarják kötelezni a váradiakat, hogy fizessenek, ha kell nekik a távfűtés, ha nem. Viszont ha valaki nem tudja fizetni a magas díjakat, adós lesz. És ha a rendszerről nem lehet levágni, a tulajdonostársulásnak nem marad más választása, minthogy beperelje és eladja a feje felől a lakást. Én, mint tulajdonostársulás-vezető kérdem, ilyen helyzetekben mégis mit csináljak? Küldjek utcára többgyermekes családokat?” – tette fel a kérdést a felszólaló.

Bíróságra mennének az igazukért

A legfelháborodottabb talán a Hegyesi Márton (ma Ecaterina Teodoroiu) és a környező utcák lakótársulásait vezető férfi, Florin Costruţ volt, az általa képviselt környék lakosai ugyanis több diktatorikus jellegű városházi határozatnak is a szenvedő alanyai voltak, és viszontagságaikat ez a lépés tovább kívánja tetőzni. Costruţ mintegy ötven család nevében szólalt fel, amelyek negyven évvel ezelőtt saját pénzükön vezettették be a fűtéshálózatot (árkokat ásattak, fejenként mintegy 25 méternyi csövet vettek meg és kifizették a bebetonozást), amelyet hat éve átadtak a városnak, illetve a hőerőműnek, amely azóta használta, de mindmáig nem újította fel a csöveket, most pedig kilátásba helyezte, hogy az érintetteket levágja a fűtési rendszerről. Az érintett családok készek bíróságra menni igazukért – jelentette ki Costruţ.

A közvitán még számos probléma és kétség felmerült a lakosság részéről, amelyekre a 2007-óta veszteségesen működő hőerőmű megjelent vezetői, valamint a városháza műszaki igazgatóságának szakemberei sem tudtak megnyugtató válaszokat adni. A tervezett szabályzatmódosítással kapcsolatban a jövő hét folyamán még leadhatják írásos észrevételeiket a nagyváradi lakosok a városházán. A tervezetet és az azzal kapcsolatos dokumentációt, valamint a távfűtési hálózatról való levágásra szánt mintegy száz utca listáját a városháza honlapja (www.oradea.ro) közviták (dezbateri publice) részében tekinthetik meg az érdeklődők.

Szombati-Gille Tamás