Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Veszedelmes viszonyok a Szigligetiben

Pierre Choderlos de Laclos 18. századi francia katona és író levélregényének színpadra vitt darabját láthatta első alkalommal, stúdióelőadás formájában a közönség szombat este a Szigligeti Színház előadásában. A társulat stúdiójának fekete termében bontakozott ki az olvasmányokból (Örkény István fordításában) és filmadaptációkból ismert történet, mely témájának halhatatlansága előtt most nagyváradi színészek is adóztak másfélórás műsorukkal.

veszedelmes viszonyok a szigligetiben

A Christopher Hampton által írt és Hargitai Iván által rendezett Veszedelmes viszonyok (Les liaisons dangereuese) 1782-ben jelent meg azzal a céllal, hogy az arisztokrácia erkölcstelen életét állítsa pellengérre úgy, hogy az élet egy olyan területén elkövetett ocsmány bűncselekményeiket tárja fel, amelyek a szerelmet vagy sokkal inkább a szenvedély hajszolását, a gátlások nélküli kicsapongó testiség témáját dolgozzák fel fáradhatatlanul ennek a szűk társadalmi rétegnek a köreiben. Kosztümös darabról van szó, a nagy francia forradalmat megelőző évekből, de a jelmezek meglepetésként a 21. századba visszik a szereplőket, és ott tartják őket a nézők mellett – szándékosan nem felelnek meg az esetleges elvárásoknak, különleges változtatások formájában jelennek meg, ahogy a stúdió terme is előadásról előadásra átalakul.

A férfi és nő közötti szerelmi kapcsolatok labirintusában bolyonganak a darab szereplői, de puszta szavaktól, félelmes szabadkozásoktól és gyermeki játékosságtól eltekintve nem esik szó szerelemről. A szerelem önemésztő őrület, de nem jogtalan birtoklási vágy, nem vak féltékenység, nem tiszteletlenség, nem hazugságok és megcsalások kusza hálója. Nem volt szerelem a színpadon, csak polcokra vagy üvegszekrényekbe halmozott, elraktározott pillanatnyi vágyakozás, elillanó és kihunyó szenvedély – és persze mérhetetlen ármánykodás. Unatkozó, csalódott, telhetetlen, de ugyanakkor megcsömörlött, elhasználódott emberek cselszövései, akik vagy mások, vagy a saját maguk által mások számára felállított csapdák áldozataivá váltak. Áldozatokká, mert az érzelmek oktalan gyötrése és elpusztítása mindig tragédiához vezet: halált és tönkretett életeket hagy maga után. Merteuil márkiné és Valmont vikomt fogadásai szégyenteljesek és gyalázatosak, melyekkel földbe tiporják kiszemelt áldozataikat, és talán büntetésképp önmagukat is. Talán már valóban nem a maguk urai, amennyiben ezzel a néhány szóval nem védekezni, de vélhetően csekély reménnyel érvelni lehet egy erkölcsi bíróság előtt.

A Szigligeti színészei kiváló munkát végeztek, hisz megnyerték a közönséget két olyan modernkori arisztokratának, akiket nem a józan ész, de a józan erkölcsök alkudozások nélkül, szánalmat ébresztő és szívbe markoló zavarodottságuk és tagadhatatlan vonzerejük ellenére is el kell hogy ítéljen.

Szamos Mariann

Szereplők: Merteuil márkiné – Tóth Tünde, Valmont vikomt – Szabó Eduárd, Cécile Volanges – Jerovszky Tímea, Volangesné – Firtos Edit, Tourvelné – Pitz Melinda, Rosemondné – Fábián Enikő, Azolan – Kiss Csaba, Émilie – Kerekes Dalma, Szabó Enikő Ágnes, Danceny – Gaál Attila Csaba m. v. Díszlettervező: Cziegler Balázs m. v. Jelmeztervező: Kárpáti Enikő m. v.