Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Varga Vilmosra emlékeztek a Nemzeti Színházban

Az idén nyáron elhunyt Varga Vilmos színművészre december 9-én emlékeztek a Veletek maradok mindörökre című műsorral a budapesti Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében. Varga Vilmos ezen a napon lett volna 85 esztendős.

Rokonok, pályatársak, orvosok, tisztviselők ültek a sorokban, illetve a művész hitvese, Kiss Törék Ildikó, mivel ő szervezte meg a váradi után ezt a budapesti emlékestet is. Sok régi, Váradról elszármazott színházba járó volt a teremben, köztük olyanok is, akik évtizedekkel ezelőtt költöztek Nyugatra, ahonnan visszatértek, de csak Budapestig. Néhány órára elszármazott váradiak találkozóhelyévé vált a Nemzeti.

Varga Vilmos (1)

Kulcsár Edit, a Nemzeti Színház szatmárnémeti származású dramaturgja köszöntötte az egybegyűlteket el-elcsukló hangon, majd a Kaláka együttes játszotta a művész kedvenc dalait. Gryllus Dániel elmesélte, hogy először Finnországban, egy magyar társaságban hallották bakelitlemezről „Varga Vilit”, ahogy Adyt szavalta. Ők addig csak Latinovits Zoltánt ismerték, aki hasonlóan szavalta ezeket a verseket, de Varga Vilmos előadásában más volt. Nem sokkal ezután meg is keresték őt, így indult kapcsolata a Kalákával. Ezután Pilhál György, a Magyar Nemzet publicistája emlékezett Varga Vilmosra, akivel sokszor találkoztak Budapesten, együtt keresvén a békebeli kávézók hangulatát a Nagykörúton.

A felszólalások között interjúrészleteket, filmbejátszásokat is láthatott a közönség régi és újabb előadásokból, Villon- és Wass Albert-estekből. A vetítések alatt sokaknak eszébe jutottak Varga Vilmos nagy alakításai a Szigligeti Színházban és később a pincehelyiségben, a Kiss Stúdióban, amely még ma is Erdély egyetlen folyamatosan működő magyar nyelvű magánszínháza. Többek között ezért a rekorder teátrumi kezdeményezéséért néztek fel rá és feleségére oly sokan a szakmából. Így van ezzel a Nemzeti Színház művésze, a kárpátaljai származású Trill Zsolt is, akitől felszólalásakor a váradiak váratlanul megkapták a legkitüntetőbb címet, amit színházba járó valaha kaphat, szerinte ugyanis a világ legjobb közönsége a váradi, ám ehhez Varga Vilmos személye is szükségeltetett. Mint elmesélte, ő volt az első nem kárpátaljai magyar színész-rendező, aki meglátogatta a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, ahol Trill is játszott. Az ő szemében ma is hasonló kép él róla, mint a váradiakban: Varga Vilmos maga volt a fáradhatatlan, erdélyi színészkirály. Kocsis István, a Szatmár megyei Ombodon született drámaíró emlékezése folytatta a sort, akinek Bolyai János estéje című híres monodrámáját Varga Vilmos vitte színpadra. A színházi alakításból egy részletet le is vetítettek.

Varga Vilmos (3)

Páskándiné Sebők Anna kultúrtörténész, író, filmrendező, Páskándi Géza felesége is felszólalt, hiszen A bosszúálló kapus című groteszk darab mind az ő családjuk, mind Varga Vilmos életében mérföldkő volt: óriási sikert ért el Varga nagy alakításával a Páskándi-darab az 1970-es években, amit váratlanul le is söpört a műsorról az akkori rendszer.

Kiss Törék Ildikó Dsida Jenő soraival zárta az estet. Az utolsó Kaláka-dal után már Varga Vilmosnak tapsolt az együttes, mert úgy érezték, hogy ott volt ő is, és ott is marad emlékezetünkben mindörökre.

Balázs D. Attila