Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Varázslatos India

Jó hangulatú és nagyon friss élménybeszámolót tartott csütörtökön a Nagyváradon élő Cătălina Moş és a Csíkszeredában élő Szabó Réka, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) két volt hallgatója. Ők a február 12–20. között megtartott Narrative Movement Alkotótábor – melynek egyedüli romániai résztvevői voltak – után még utaztak az országban, élménybeszámolójukat pedig a lehető leghamarabb tartották: mint elhangzott, még a fotók kiválogatására sem volt idejük, csütörtökön hajnalban értek haza Indiából.

Szabó Réka és Cătălina Moş

Szabó Réka és Cătălina Moş

A két hölgyet pályázat alapján hívták meg az alkotótáborba, melyben a land art (tájművészet) jegyében helyi anyagokból kellett elkészíteniük két-két munkát. A nemzetközi alkotótábor témája idén a tükör, fény és árnyék volt. Több képet mutattak a táborról, amely Bibek Santra (teljes nevén Bibekananda Santra) szülőfalujában tartottak, a művész, aki Narrative Movement elindítója ugyanis visszajár oda, ahol testvérei máig élnek.

. Holdfázisok a vízen – Cătălina Moş egyik alkotása

. Holdfázisok a vízen – Cătălina Moş egyik alkotása

A I. International Land Art Symposium 2017 Bankura westBengal India művészeti alkotótábor tagjait egy háromtagú zsűri (Ashraf Elhady – a Land Art Symposium kurátor, Bibek Santra –művészeti felelős és Goran Mihajlov – a Narrative Movements Alapítvány kulturális tanácsadója) választotta ki. A lányok projektjeikkel, koncepciójukkal kerültek be a nemzetközi mezőnybe. Sőt benne is maradtak, még ebben az évben visszatérnek Indiába. Cătălina Moş elmondta, Bibek Santra elismert művész, akinek nagy álma, hogy a posztmodernizmuson túlmutató mozgalmat indítson el Indiából. A mozgalomhoz világszerte keresik az alkotókat, és nem csak a fiatalabbakat, tudtuk meg.

 Szabó Réka egy jövendőbeli élőlényt formázott meg

Szabó Réka egy jövendőbeli élőlényt formázott meg

A lányok a tábor után még utaztak az országban, elmentek többek között Dardzsilingbe, Kőrösi Csoma Sándor sírjához is – ott emlékül PKE-s pólóikat hagyták. Kalkuttában Román és Adu Dabin keresztül érkeztek, mesélték, miközben a háttérben az indiai utcaképek, az alkotótábor és az általuk meglátogatott helyek képei váltották egymást. Az utcán heverő szeméthalmokról kiderült, hogy nem hanyagságból dobálnak el mindent az ott élők, hanem, mert úgy gondolják, hogy ezzel a földet gazdagítják. Sok az új vallás, melyekben a hinduizmus és a buddhizmus, vagy éppen e kettő és a kereszténység keveredik, mesélték, ugyanakkor választási időszakban érkeztek oda, s mint mondák, ott számukra meglepő, sőt kissé ijesztő módon népszerű a kommunizmus. Az emberekkel ugyanakkor jól megértették egymást, annak ellenére, hogy a kisebb falvak lakói még sosem láttak európait. A közvetítő nyelv az angol volt, de nagyon sokat jelentett a metakommunikáció, mert bár először furcsa volt, hogy a falusiak nézték őket munka közben, az ott töltött hét végére mégis sikerült megérteniük egymást.