Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Várakozni ölbe tett kézzel nem lehet!

Minden évben ott a kérdés, de ugyanakkor a vágy is az emberben: legyen más a várakozásom. Hisz, minden ünnep után, egyfajta hiányérzet uralkodik el a lelkeken: nem sikerült minden úgy, ahogyan elterveztem. Nem volt annyi időm a családomra, nem hagytam magamnak időt az elcsendesedésre, nem tettem meg mindent a közösségért. Milyen legyen, hát az advent, hogy ne hiányérzettel, de felkészült élettel érkezhess meg karácsonykor a bölcső elé? Hogy ne az elszalasztott esélyeket sirasd, ne a kifogyó olaj miatt aggódj, hanem békességgel állhass Megváltód előtt?

varakozni 1

A Szalárdi Református Egyházközség tagjai ebben az évben együtt léptek az advent útjára. Már annak beköszönte előtt ráhangolódtak a várakozásra egy szombat délután keretében, amikor kicsik és nagyok, férfiak és nők együtt állhatták körül az asztalt, és készíthette szülő a gyermekével az adventi koszorút, az ünnepi asztalt ékesítő asztaldíszeket. Szinte kicsinek bizonyult a gyülekezeti terem, ahol felszabadult légkörben, cikázó gyermekek között telhetett a délután. Köszönet illesse a szervező kismamákat, Lévai Beátát és Tóth Júliát.

Nehézség sok gyülekezetben a vasárnap délutánok élettel való megtöltése. Sok helyen nem hallatszik el a szívekig a harangok élőket hívó szava. A várakozás időszakában minden délutánt külön témával hirdettek meg a szalárdi reformátusok: első vasárnap délután a kisgyermekeket hívták gyermek istentiszteletre. Interaktív módon, a gyermekek nyelvén szólalt meg az ige, az advent üzenete. Játékok, kézimunka, közös éneklés tette felejthetetlenné a Szerefi-Sass Emőke vallástanár és lelkes csapata által összeállított délutáni programot. Második vasárnap az ifjaké volt a délután: a helyiek a csatári ifjakkal ismerkedtek meg. Utóbbiak, a Csatári Református Egyházközség fiataljai, zenés dicsőítéssel mélyítették a lelkekben a várakozás üzenetét. A harmadik délutánra majd a családokat várjuk. Hogy milyen is lesz a családos istentisztelet, az legyen meglepetés. A negyedik vasárnap a komfortzónából való kimozdulás, az adventi útra indulás és útonlét jegyében telik majd, ugyanis Debrecenbe látogat a gyülekezet.

Közben az adventi vasárnap délelőttök is eseménydúsak: első vasárnap Ardai Erika kórházlelkész, második vasárnap Dénes István Lukács bihari esperes hirdette az igét. Amikor a harmadik gyertya is szórja majd a fényt, Csűry István királyhágómelléki református püspök, a gyülekezet volt lelkésze hozza el a várakozás örömhírét.

Időközben készülnek a vallásórások, a kátésok, az ifjak az ünnepre, hétköznapi bibliaórákon és a falu körzeteiben hangzik az örömhír kicsitől nagyig, férfiaknak, asszonyoknak.

Egyedül indulni, járni, haladni nagyon nehéz. Közösségben van, aki fogja a kezed. Van, aki erőt adjon, aki felemeljen. Így indultunk, gyere, fogd meg a kezünk!

Varga Botond, Szalárd református lelkipásztora