Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Váradon segítik a vállalkozókat

A magyar állam által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tegnap megnyitotta Nagyváradi Regionális Irodáját a Szaniszló (ma Mihai Eminescu) utca 25. szám alatt, a Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében. Az iroda elsődleges célja a magyarországi és a romániai exportképes vállalkozások közötti híd megteremtése, a befektetők segítése, a kereslet és kínálat összehangolása a határ két oldalán.

A megnyitó ünnepségen részt vevő neves vendégeket Sárközi Zoltán, a kereskedőház Nagyváradi Regionális Irodájának vezetője köszöntötte, majd átadta a szót Zákonyi Botondnak, Magyarország bukaresti nagykövetének. A diplomata jelezte, Bukarestből kimozdulni és a magyar–román határ menti régióban részt venni a különböző eseményeken mindig izgalmas, mert jó látni, hogy milyen beruházások valósulnak meg közösen – ilyen a nemzeti kereskedőház váradi irodájának megnyitása is. A Magyar Nemzeti Kereskedőház már más országokban is nyitott képviseletet, tudatta a nagykövet, aki hangsúlyozta, ez is annak a magyar törekvésnek a része, melynek révén a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a külgazdaságra. Claudiu Pop Bihar megyei kormánybiztos elmondta, egy olyan lépést tett most meg a magyar állam a nagyváradi kereskedelmi iroda megnyitásával, amire már rég szükség volt, és véleménye szerint ez csak a hasznára válik mind a magyarországi, mind a romániai vállalkozóknak. Tudatta ugyanakkor, hogy a Prefektúra támogatja a kereskedőház céljait annak érdekében, hogy a kis- és közepes vállalkozások közötti kapcsolatok hatékonyabban legyenek.

Joó István, a magyarországi Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos azzal kezdte beszédét, hogy 2015 szeptemberéig 3,2 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Magyarország és Románia között az előző évhez képest, ami egyfelől előremutató eredmény, másfelől a kétoldalú kapcsolatokban sokkal nagyobb potenciál rejlik. Az uniós fejlettségi szintnek 75 százaléka alatt áll a mi régiónk. A miniszteri biztos kiemelten beszélt a Román–Magyar Határon Átnyúló Együttműködési Programról (ez az úgynevezett Hu-Ro), melynek célterülete a két ország közös határa menti nyolc megye (Magyarországon: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád; Romániában: Szatmár, Bihar, Arad és Temes). Mint elhangzott, itt mintegy négymillió ember él és nyolc nagyváros található az övezetben. Ez olyan gazdasági potenciál, amelyre lehet és érdemes építeni. A 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban a határon átnyúló program irányítása átkerült Romániába, és megközelítőleg 230 millió euró áll rendelkezésre az immár Ro-Hu jelzésű programban. Joó István ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a 450 kilométer hosszú magyar–román határszakaszon mindössze tíz határátkelő-állomás működik, miközben a nyugati államok határainál 2-3 kilométerenként van átkelő. Az előző, 2007–2013-as EU-s pénzügyi időszakban tíz-tíz olyan utat építettek meg a határ két oldalán a Hu-Ro keretében, amelyeknek az összekötésével közvetlen kapcsolat teremtődik a határ két oldalán fekvő települések között, de egyelőre várni kell arra, hogy ezeken közlekedhessünk. Az új határátkelők megnyitásának az a legfőbb akadálya, hogy folyamatosan elodázzák Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását.

Skapinyetz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatója ismertette az intézmény struktúráját, kiemelve, hogy 8 országban összesen 22 irodát nyitnak meg, a nagyváradi a sorban a kilencedik. A hálózat kiépítésének gyakorlati része az idei esztendő utolsó negyedévében kezdődött, és terveik szerint 2016 első negyedévének végére megnyitják valamennyi képviseletüket. Az igazgató tudatta, az iroda valamennyi iparág képviselőjének tud segíteni. A piacot úgymond „megszondázzák”, hogy teljes képet kapjanak, és így az irodahálózattal képesek lesznek arra, hogy összekapcsolják a keresletet a kínálattal. Skapinyetz emlékeztetett arra, hogy a magyar export fő országai között Németország és Ausztria után Románia a legfontosabb. Az igazgatónak egyébként nagy tapasztalata van a szakirányú tevékenységben, hiszen annak idején ő hozta létre az ITD Hungary befektetői szaktanácsadó hálózatot (három országban 9 irodával), aztán a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot (6 országban 13 irodával), most pedig a Kereskedőház felállítását koordinálja.

Nagyvárad mindig is partnere volt, ma is az és partnere is lesz a magyarországi befektetőknek – jelentette ki a találkozón Huszár István váradi alpolgármester, aki megjegyezte: az üzlet az, ha minden partner jól jár. Ehhez kívánt kitartó és sikeres munkát az irodának. Constantin Badea, a Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezérigazgatója felelevenítette, hogy 1991 óta ápolják a kapcsolatot a magyarországi iparkamarákkal, melyek közül a Békés és a Hajdú-Bihar megyeiekkel folyamatosan vannak közös szakmai programjaik. Szabó Géza, a romániai OTP Bank regionális igazgatója azt hangsúlyozta, hogy pénzintézetük régebben felismerte a két ország közötti gazdasági potenciált, ezért létrehozták a magyarországi és romániai vállalkozások kapcsolatait kezelő osztályt, melynek ugyancsak ő a vezetője. Tudatta, miután az OTP megvette a Millennium Bankot, Diósi László vezérigazgató bejelentette, hogy a Romániában működő 43 pénzintézet közül az OTP a tizedik legnagyobb. Szabó szerint a nagyváradi iroda, illetve a Kereskedőház irodahálózata nagyban hozzájárul majd a román–magyar üzleti kapcsolatok hatékony bővítéséhez.

A találkozó második részében Vozák László, az esztergomi Korintosz Kft. tulajdonos-igazgatója beszélt romániai tapasztalatairól. A műemlék-felújításra specializálódott vállalkozás – közösen egy másik magyarországi és egy romániai céggel – a váradi vár felújításán dolgozott. Az erődítmény rehabilitálásának első szakasza egyébként éppen tegnapelőtt ért véget, és Vozák pozitív tapasztalatainak adott hangot. Mint mondta, ugyanabban a felállásban, amelyben a váradi várban is dolgoztak, konzorciumot alkotva számos más magyarországi munkát is elnyertek. Rittner Tibor nagyváradi vállalkozó borászatáról tartott bemutatót az érdeklődőknek.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Nagyváradi Regionális Irodájának megnyitó ünnepsége a magyar nemzetiszínű szalag átvágásával, majd pedig állófogadással ért véget.

Borsi Balázs