Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Van képük hozzá

Olvasom itt a napokban, hogyan hullnak a fejek a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) sarlója alatt. Román és magyar politikusfejek egyaránt, ami nem is baj, mert a mieink is alig győztek lépést tartani a balkáni rablótempóval. Ám nem kell őket sajnálni, mert megtettek minden tőlük telhetőt, hogy mezőnyben maradjanak, mind országos, mind megyei, mind kistelepülési szinten.

Olvasom a székely hírportálokon azt is, hogy a DNA hivatali hatalommal való visszaélés és zsarolás gyanújával bűnvádi eljárást indított Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen, aki két évvel ezelőtt törvénytelenül eladott egy 400 négyzetméteres gyilkostói telket, holott a Budapest V. kerületével közösen alapított Monturist Kft. törzstőkéjébe tartozó terület elidegeníthetetlen volt. Az ügyészség kedden kezdeményezte az elöljáró harmincnapos letartóztatását. Az földpanamával meggyanúsított Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben választásokat nyert elöljáró természetesen ártatlan, vagyis jelenleg éppen a székely politikusok ellen folynak a DNA-s hadjáratok és politikai koncepciós perek.

Ez azért érdekes, mert szűkebb pátriánkban – Bihar megyében, ezen belül az Érmelléken – nem 400 négyzetméteres nagyságrendben panamáznak, de hektárokról szólnak a történetek és a tanácsi határozatok, sőt nem is cégeket, magánszemélyeket károsítanak meg az áron aluli felértékelésekkel, de egyenesen az állam zsebéből húzzák ki a pénzeket. Persze kis simi-sumi kenőpénz ellenében. Hogy mindenki jól járjon.

Józsi bácsit, a maga kis ártatlanságában ugye át lehetett verni, be lehetett csapni, véget nem érő módon járkáltatni egyik hivataltól a másikig. Immár két és fél évtizede járatják a bolondját az emberekkel, miközben minden választási szlogen arról szól, hogy majd mi aztán rendet teszünk a földügyekben is.

Rendet is tettek mindahányan. Ki is tisztázták. Maguknak meg a famíliának.

Tán éppen most léptünk abba a korszakba, amikor nemcsak az állami, de a magántulajdont képező földekkel való önkényeskedés, visszaélés és üzérkedés is büntetendő lesz. Eddig ugyanis kevés eredménnyel járt, ha utóbbiak miatt valaki perre kényszerült az önkormányzatokkal.

De állam bácsival más a helyzet. Állam bácsit hosszú távon nem lehet átverni. Aki azt hiszi, hogy az „érdekképviselet” keze még mindig utána tud nyúlni a panamázó pártembernek, nagyot tévedhet.

A köztulajdonban lévő területek elpanamázása nem újkeletű, hisz utóbbi nemcsak az Érmelléken vált „népszokássá”, de megyeszerte is, mivelhogy az igazságszolgáltatás nemigen foglalkozott nemhogy föld-, de egyéb panamákkal sem, a „kéz kezet mos” alapú láncszerű rendszernek „köszönhetően”. Ennek megfelelően egyes önkormányzati vezetők tehát nemzeti folklór gyanánt művelték az „iparágat”, „a tessék bíróságra menni, ha nem tetszik” jelszó alatt. Arra azonban vigyáztak, hogy olyanokkal bánjanak el ilyen cudar módon, akik sohasem tudták volna megengedni maguknak a 100 eurós nyugdíjukból vagy 150–200 eurós fizetésükből a perköltséget. Inkább veszni hagyták őseik jussát.

Naponta kattannak a bilincsek az eddig fedezékből garázdálkodó „ártatlanok” csuklóin. És a párttársak – legyenek azok bármilyen színezetűek – nem értik. Sőt, még mindig van képük azt hangoztatni, hogy politikai boszorkányüldözés folyik a multimilliárdos bagázsbéli ellen, akit éppen most tartóztattak le, vagy éppen most vonultattak börtönbe.

Még mindig van képük hozzá.

Sütő Éva