Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Valósággá válhatnak az 1848–49-es szabadságharc eszméi

Valósággá válhatnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra – olvasható Sorin Grindeanu román miniszterelnöknek a magyarokhoz intézett március 15-i üzenetében.

Sorin Grindeanu

Grindeanu meggyőződését fejezte ki az „egység a sokszínűségben” európai gondolatra alapozva, hogy a különbségek nem választják el egymástól a románokat és a magyarokat, nem teszik őket egymás ellenfeleivé, hanem ellenkezőleg, hozzájárulnak a kölcsönös megismerésükhöz, az egymás iránti tisztelet növekedéséhez, valamint harmonikus együttélésükhöz.

A kormányfő szerint a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy és a kölcsönös tisztelet köti össze, majd emlékeztetett, hogy a bukaresti kormány programjában fontos vállalások vannak a romániai kisebbségek iránt, amelyek között a magyar különleges helyet foglal el. Rámutatott: a románok és a magyarok kölcsönös haszna érdekében fontos, hogy azokat az embereket kövessék, akik társaiknak az építés szellemét akarják átadni, és ne azokat, akik „sötét indulatok” által vezérelve vagy egyéni haszonszerzés reményében el akarják választani őket egymástól. Grindeanu arra buzdította a magyarokat, hogy saját meggyőződéseik alapján tekintsenek a világra, és ne fogadják el a másokét, illetve a sztereotípiákat.

Grindeanu üzenete zárásaként tiszteletét fejezte ki a magyarok történelme, kulturális és szellemi hagyatéka iránt.

 

Bukarest azt kérte diplomatáitól, hogy vegyenek részt a magyar nemzeti ünnepen

A bukaresti külügyminisztérium körlevélben kérte a világ különböző országaiban szolgálatot teljesítő román diplomatáktól, hogy vegyenek részt a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadásokon – erősítette meg szerdán az MTI-nek Paul Ciocoiu külügyi szóvivő a Hotnews.ro értesülését.

A hírportál szerint a román külügy kezdeményezése “szöges ellentétben áll” a magyar fél magatartásával, amely tavaly eltiltotta diplomatáit a román nemzeti ünneptől. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter arra hivatkozott: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén (Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári románnemzetgyűlés napján).

A szóvivő megjegyezte, nem arról van szó, hogy a bukaresti tárca utasításba adta volna a diplomatáknak a magyar fogadásokon való részételt, csak “egy útmutatásról van szó, összhangban Teodor Melescanu román külügyminiszter február végi budapesti látogatásán elhangzott nyilatkozatával”.

A román diplomácia vezetője akkor kérdésre válaszolva nem akarta kommentálni magyar kollégája decemberi döntését, ám úgy vélekedett: biztosan megtalálják a módját, hogy túllépjenek ezen a helyzeten.

Romániában a nacionalista pártok évtizedeken keresztül március 15-ét románellenes ünnepként próbálták betiltatni, arra a – magyar szakértők által történelemhamisításnak minősített, de Romániában folyamatosan ismételt – meggyőződésre alapozva, hogy a ’48-as magyar forradalmárok negyvenezer román civilt öltek meg az erdélyi Szigethegységben.

Tény, hogy a történelmi sorsforduló ellenséges táborokba sodorta a két népet, az erdélyi románság szembefordult a magyar forradalommal, és a császárhűségtől remélte nemzeti jogai biztosítását.

Az 1990-es évek elején még közfelháborodást váltott ki Romániában, amikor az erdélyi magyarok megünnepelték március 15-ét, de az utóbbi két évtizedben már hagyománnyá vált, hogy a mindenkori román miniszterelnök március 15-én köszönti magyar polgártársait. Sorin Grindeanu kormányfő idei ünnepi üzenetében úgy vélekedett: valósággá válhatnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra. (MTI)