Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Új tervek, új kérdőjelek – Az arab herceg és a püspökfürdői a rezervátum

Az Egyesült Arab Emirátus trónörökösének egyik alapítványa is beszállt a Nagyváradtól pár kilométernyire, Püspökfürdőn található tavirózsa-rezervátum megmentésébe. Ezt a helyet pár esztendeje az ide meditálni járó természetgyógyászok elnevezték a „Nílus könnyének”. A szépen csengő elnevezésnek tudományos alapja is van, ugyanis pár éve DNS-vizsgálatokkal is kimutatták, hogy az itt levő termáltavacska élővilága tökéletesen megegyezik azokkal a fajokkal, melyek ezen kívül csak a Nílusban találhatók.

Kitaibel Pál a világhíres botanikus 1789-ben látogatott el Püspökfürdőre, s rájött, hogy a Pece-patakban levő tündérrózsa (Nymphaea lotus var. thermalis) más, mint az európai melegvizekben tenyésző tavirózsák. Kutatások után megdöbbenve konstatálta, hogy a püspökfürdői tündérrózsa leveleinek széle nem simán lekerekített, mint a mérsékelt égövieké, hanem cakkos, márpedig ez a levélcakkozás egyedül a nílusi tündérrózsára jellemző. A híres tudós már ekkor megfigyelte, hogy a püspökfürdői tündérrózsa a mérsékelt égövön is pont úgy viselkedik, mint az egyiptomi, úgy nyitja és zárja kelyhét, mintha csak a Níluson lebegne.  Ezt az állítást a későbbiek során a modern botanika is alátámasztotta, de mindezidáig semmilyen elfogadható magyarázatot nem tudtak találni e rejtélyre.

uj tervek 2b

Újra zöldell a püspökfürdői rezervátum. Most víz is van a tavacskában

Természeti ritkaságok ebek harmincadján

Tudományos rejtély ide, misztikum oda, a sivár valóság viszont az, hogy a nem mindennapi természeti ritkaság, azaz a tavirózsa-rezervátum az elmúlt évek alatt az illetékes hatóságok szeme láttára, tudtával sodródott a pusztulás szélére. A környéken ugyanis az elmúlt évek alatt az egyre-másra felépített villák, panziók tulajdonosai engedély nélkül aknázták ki a tavacskákat tápláló termálforrást, s ez a törvénytelen szipolyozás oda vezetett, hogy a termáltó és a Pece vízszintje kritikusan leapadt. Mikor kiderült a természeti katasztrófa, a megyei tanács és a rezervátumért felelős Körösvidéki Múzeum azonnal (inkább hangzatos mintsem eredményes) rezervátum-mentő akciókba kezdett.

Legutóbb egy, pénteki sajtótájékoztatón bejelentették, a Körösvidéki Múzeum rezervátumért felelős csapatának sikerült megnyernie egy pályázatot az Arab Emirátusokbeli The Mohamed bin Zayed Species Conservation Fund Alapítványnál, melynek működtetője Mohamed bin Zayed Al Nahyan, az emirátus trónörököse, aki eddig dollármilliókat költött arra, hogy a Földön veszélybe került, kipusztulásra ítélt állatfajokat megmentsen. Kérdésünkre Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója elmondta, 13 ezer dollárt kaptak az arab alapítványtól arra, hogy magyarországi, romániai és német szakértőkkel neki kezdjenek egy olyan mentési projektnek, amely révén a rezervátum tavában levő piros szárnyú kelént (Scardinius Erythrophthalmus var. Racoviţă) és a bordás homorcsát (ez az apró, védett csigafajta, amiből még pár esztendeje nyakbavaló láncokat fűztek és árusítottak a fürdőtelepre látogató turistáknak) megpróbálják mesterséges közegben szaporítani. A projektet Chiriac elmondása szerint már el is kezdték, és egy évig tart az első része. Azt is megtudtuk, hogy sikerült a tavat újra feltölteni vízzel, azonban az nem tisztázódott hivatalosan, hogy valóban az engedély nélküli termálvíz-kitermelés vagy a kedvezőtlen időjárás okozta-e a bajt. Chiriac elmondta, modern mérőműszereket helyeztek a tóba, és ezzel monitorizálják ezután folyamatosan a víz hőmérsékletét és szintjét. A kipusztulás szélére juttatott kelént és bordás homorcsát úgymond biztonsági okokból kezdik el mesterségesen is szaporítani, hogyha valamilyen katasztrófa során a püspökfürdői tó mégis kiszáradna, akkor ezek a fajok ne tűnjenek el végképp Európa élővilágából.

uj tervek3

Virágzó hévízi tündérrózsák

Valami bűzlik az új mentőakció háza táján?

Erről a mesterséges szaporításról és az egész mostani akcióról megkérdeztük Marossy Anna biológust, aki évtizedek óta harcol a rezervátum megmentéséért, és jelenleg a Kolozsvári Természettudományi Akadémia megbízásából felelős szakértője is ennek. A nemzetközileg elismert botanikus elmondta, mint olyan tudós, aki évtizedek óta követi nyomon a rezervátum kálváriáját, úgy véli, e projekt körül több furcsaság, gyanús dolog található. Mindenekelőtt az, hogy, mint az évek során legtöbbször, most az arab alapítvány megkeresésekor sem hívtak össze valódi szakértőkből álló bizottságot, ergo olyanok hagynak jóvá döntéseket, akiknek nincs megfelelő tudásuk és képzettségük felmérni a valós helyzetet. Marossy Anna azt is furcsállja, hogy a termáltó vízszintje hirtelen (minden magyarázat nélkül) visszaállt úgymond a normálisra. Ez ugyanis természetes úton lehetetlen, fennáll tehát annak a veszélye, hogy a termáltavat a hozzá nem értő „illetékesek” hideg vízzel töltötték fel, ami viszont egyértelműen az élővilág pusztulását eredményezheti. A biológus elmondta, azt akarja elérni, hogy a múzeum illetékeseivel közösen kimenjenek a napokban a tóhoz, ahol személyesen ellenőrizheti a víz hőmérsékletét és az élővilág jelenlegi helyzetét. Ami a kihalófélben levő hal és csiga mesterséges szaporítását illeti, Marossy Anna elmondta, ezzel már próbálkoztak Váradon akváriumokban a múzeum munkatársai, azonban olyan amatőr módon rendezték be a tartályokat, hogy a csigáknak nem biztosították például azokat az algákat, amelyekkel táplálkoznak, így a kísérlet akkor kudarcba fulladt. A botanikus úgy véli, valami suskus, gazdasági manőver bujkálhat az egész rezervátummentés mögött, másként nem kerülnék meg pont azokat a szaktekintélyeket, akik tanácsa, tudása és tapasztalata nélkülözhetetlen volna, ahhoz, hogy a mentési akció az legyen, aminek eladják.

Szőke Mária