Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Új könyv a váradi magyar utcanevekről

Várad lelke címmel mutatták be november 30-án, szerdán Nagy József Barna Nagyvárad történelmi magyar utcaneveivel foglalkozó könyvének második, bővített kiadását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi székházában. A Magyar Polgári Egyesület gondozásában megjelent és a Bethlen Gábor Alap által támogatott kötetet ezúttal is kiegészíti a Csomortányi István által készített térkép, amely a nagyváradi utcanevek 1942-es állapotát mutatja be.

uj konyv

A könyvbemutató keretében Nagy József Barna ismertette a kötet kialakulásának történetét az Erdélyi Magyar Ifjak által készített 2006-os, rövid kiadványtól a 2009-ben megjelent első kiadású könyvön át a jelen kötetig. Mint hangsúlyozta, az ifjúsági szervezet keretében tevékenykedő, majd onnan kinőtt generáció az elmúlt évek során sokat tett annak érdekében, hogy a történelmi magyar utcanevek ügyére ne csak a lakosság, hanem az önkormányzat is odafigyeljen. Tették ezt aláírásgyűjtések és utcanévtábla-kihelyezések formájában.

A kötet az 1859–2009-es intervallum magyar utcaneveivel foglalkozik. Mint a szerzők elmondták, ez idő alatt volt olyan utca, amelyiknek négy, öt vagy akár tíz névváltozata is volt – ezekkel külön fejezetekben foglalkoznak. Mint hozzátették, a kötetet elsősorban fiataloknak szánták, ezért juttatnak majd belőle az iskolákba és tantárgyversenyeken is felajánlanák jutalom gyanánt.

Az utcanevek valóban a város lelkét jelentik, hiszen emlékeztetnek a múltra – hangsúlyozta Nagy József Barna, aki rámutatott, hogy jelenleg semmi sem állít emléket a város olyan kiemelkedő történelmi személyiségeinek, mint például Sztaroveszky Imre, aki saját birtokát hagyta a városra, hogy ott gyerekkórház épülhessen, amely a róla elnevezett (mai Magheru) utcán állt vagy Rhédey Lajos, aki szintén gazdag adománnyal gyarapította a várost.

Az emlékápolás végett a szerzők egy rövid függelékben meg is emlékeznek a történelmi utcanevek névadóiról, a táblázatok és a nyers adatok közé pedig becsempészték több váradi költő verseit.

A könyvbemutató utolsó részében Csomortányi István társszerző arra mutatott rá, hogy Várad erdélyi szinten éllovas a nyelvjogi küzdelemben, és Marosvásárhely mellett a második olyan város, ahol gyakorlati „utcanévharc” folyik. Beszédében több olyan nemzetközi és országos egyezményre is felhívta a figyelmet, amelyek jogalapul szolgálhatnak a történelmi magyar utcanevek jelenkori kihelyezéséhez, mint például a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló 1995-ös strasbourgi keretegyezmény, a román–magyar alapszerződés, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek 2001-es Európai Chartája vagy a közérdekű információk kétnyelvűségére vonatkozó közigazgatási törvény.

Sz. G. T.