Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Úgy jó, ha kerek

Kétféle újságcikk van: száraz és félszáraz – mondom én, bár ez nincs benne a tan- és szakkönyvekben, ráadásul még műfajelméleti problémákat is felvet egy ilyen kijelentés, hogy a borászati mellékzöngéket ne is említsem. (Van egy harmadik típus is, az édes, sőt negédes, de ilyet profi újságíró nem ír, mert az édes és az émelygős között túl vékony a határvonal. A szakmabeliek szerint ami nyájas, az könnyen válik nyálassá.) Mind a száraz, mind a félszáraz újságcikk lehet korrekt, meg tud felelni a szigorú szerkesztő és az igényes olvasó elvárásainak. Vannak olyan műfajok, amelyeknél egyenesen szakmai előírás a szárazság, ilyen például a hír, amelynek röviden és tényszerűen ilyen kérdésekre kell mellébeszélés nélküli választ adnia a történésre vonatkozóan: ki, mi, mikor, hol, esetleg miért és hogyan. A tudósítás már nem ilyen: ebben már só és bors is lehet. A szárazságot a szerzői attitűd, hozzáállás, tehetség oldhatja, az a tudat, hogy a jegyzőkönyv és az újságcikk között döntő különbségek vannak.

Márpedig sajtónkban mára már nagyon elharapózott, divattá vált, sőt előírássá-elvárássá a jegyzőkönyvírás. A tudósító úgy tesz, mintha neki semmi más dolga nem lenne, mint beszámolni arról szárazon, hogy a napirend, a program, a jó előre megírt forgatókönyv és koreográfia szerint zajlott minden. Mintha nem lenne dolga észrevenni és közvetíteni, ha valami ettől eltérő, ezt kiegészítő, netán épp felülíró, überelő történt. Mondok egy példát, hogy közérthető legyen, mire utalok. Messziről jött okos ember tart előadást itt és itt, erről és erről, sok az érdeklődő. A tudósító szépen leír mindent: ki köszöntötte, milyen fontos(kodó) politikus volt jelen, miket mondott az a drága vendég, és csak mellékesen jegyzi meg – ha egyáltalán megjegyzi –, hogy a közönség soraiból kérdéseket kapott és igyekezett válaszolni rájuk. Gyakran megtörténik, hogy valójában ekkor válik érdekessé az egész történés, ekkor hangzanak el váratlan vagy szenzációs kérdések és válaszok, ekkor bontakozik ki egy olyan beszélgetés, ami a már köztudott, sokszor leírt és elmondott dolgokat árnyalja, kiegészíti, más fénybe helyezi vagy éppen cáfolja. De ezekről a tudósító egyetlen szót sem ír le, az újságban másnap erről nem olvashat sem az, aki szem- és fültanú volt, sem az, aki nem tudott ott lenni. Arról nem is beszélve, hogy a beszámolóból sem az esemény végkifejletéről, sem a hangulatáról, sem a levonható konklúziókról nem kap képet az olvasó.

Nem baj, ha száraz az újságcikk, az a baj, ha nem kerek. Ha például azt sejteti, hogy a tudósító nem ülte végig az eseményt, vagy hogy úgy írt róla, hogy ott se volt, vagy hogy megmondták neki, mit írhat meg és mit nem mindabból, amit látott-hallott.

Dénes László