Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Tovább építkezni a jövőben is

November 17-18-án szervezték meg a Kárpát-medencei magyar politikai alakulatok Nőszervezeteinek első közös fórumát Nagyváradon Biró Rozália EPP-alelnök kezdeményezésére. Az fórum egyik meghívottja dr. Juhász Hajnalka (Kereszténydemokrata Néppárt – képünkön), a magyar Igazságügyi Minisztérium politikai főtanácsadója volt, vele az ukrajnai oktatási törvény nemzetközi vonatkozásaitól szóló előadása előtt beszélgettünk.

tovabb epitkezni

– Ön szerint melyek az ukrán oktatási törvény módosításának legproblematikusabb részei?

– Szeptember első hetében írta alá Porosenko elnök úr az oktatási törvény módosítását, itt a törvény 7. cikkelyéről beszélünk. Ami a legnagyobb probléma ezzel, az az, hogy semmilyen előzetes konzultáció nem történt a nemzeti kisebbségekkel, és ez a fajta módosítás szembemegy minden olyan nemzetközi kötelezettségvállalással, amelyet Ukrajna a nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozóan vállalt. Ukrajna tagja az Európa Tanácsnak, aláírta a Regionális és Kisebbségi Európai Nyelvek Chartáját, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt is aláírta és ratifikálta. Ennek a két dokumentumnak külön cikkelye foglalkozik az anyanyelvi oktatással és annak kérdéskörével. Az ezekben vállalt kötelezettségekhez képest az új módosítás teljesen ellentétes irányba mozdítja el az anyanyelvi oktatást. Az egyik fontos dolog, amit nyomatékosítani kell, hogy itt szerzett jogokról való visszalépés történik, ugyanis ha eddig a nemzeti kisebbség tagja igényét kifejezte arra vonatkozóan, hogy a gyermekét anyanyelvén szeretné oktatni, erre Ukrajnában eddig az általános iskolában és a középiskolában lehetőséget biztosítottak. A módosítás értelmében az ötödik osztálytól kezdve kizárólag államnyelven történhet az oktatása a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak is. Feltételesen említi meg a jogszabály a lehetőségét annak, hogy esetleg az unió valamelyik nyelvén, vagy idegen nyelven tanulhassanak a diákok, de csak bizonyos tantárgyakat. Amit fontos hangsúlyozni: semmilyen jogi garanciát erre a jogszabály nem ad, csak egy lehetőséget vet fel, s amit fontos kiemelni, hogy azért nem értünk egyet azzal, hogy az uniós nyelven való oktatás lehetőségét a tanterv szintjén felveti a módosítás, mert ez nem azt jelenti, hogy ezzel ki tudja küszöbölni azt a nemzetközi kötelezettségeit, amit a nemzeti kisebbségei vonatkozásában Ukrajna vállalt.

– Szerzett-e olyan tapasztalatokat ezen a fórumon, amit otthoni munkájában hasznosítani tud?

– Az egyik legérdekesebb tapasztalat pénteken a nők elleni erőszakkal kapcsolatos közös egyeztetés és közös gondolkodás volt. Nagyon jó látni azt, hogy egy ilyen találkozón az ember a többi tagállamnak a jogszabályait, lépéseit, módosításait hallhatja, például az áldozatvédelemről, a segítségnyújtás terén. Azért is örömmel látom ezt, mert Romániában is elindult ezzel kapcsolatban egy folyamat, és Magyarország számára az áldozatsegítés és a jogi segítségnyújtás a nők elleni erőszak áldozatainak védelme kifejezetten prioritás. Büszkén mondhatjuk el, hogy Magyarországon az elmúlt fél évben Budapesten létrejött egy áldozatsegítő központ. Igyekeztünk a központ létrehozásakor olyan kiváló nemzetközi példákra alapoznni, mint a finn vagy a svédországi példa az áldozatsegítésben, 24 órás központot biztosítunk az áldozatok számára, érzelmi, lelki és jogi segítségnyújtásra van lehetőség a központban, képzett szakemberek, pszichológusok által. Terveink között szerepel, hogy a budapesti központ után Miskolcon és Szombathelyen is létrehozzuk az áldozatsegítő központokat, és az, hogy tegnap erre vonatkozóan tapasztalatokat cserélhettünk a romániai jogszabály-módosításokkal kapcsolatban, egy olyan közös gondolkodást visz tovább, amelyet a jövőben is szeretnénk folytatni.

– Mit tart fontosnak kiemelni akár a fórum, akár annak témái kapcsán?

– Még azt emelném ki, hogy rendkívül kötetlen volt a találkozó, és volt arra idő, hogy a vajdasági, a kárpátaljai, magyarországi és az erdélyi magyarokkal egy olyan konstruktív párbeszédet, egy olyan dialógust kezdjünk el, ahol igazából felismerük, hogy az aláírt megállapodáson túl is vannak új területek és témák, amiben tovább tudunk építkezni a jövőben is.

Fried Noémi Lujza