Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Tőkés László: Meg kell tartani államalapítónk örökségét

Idén is a Szent Imre-plébániatemplom és a Szent Jobb-kápolna határolta térségen, az egy évtizede hagyományosnak mondható helyszínen tartották meg Balatonalmádiban az államalapítás és az új kenyér ünnepét. Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az alapító Szent István király emlékére, akit ezen a napon avattak szentté 1083-ban. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik, Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott főünnepe.

tokes

Balatonalmádi – amelynek része Vörösberény, Budatava és Káptalanfüred is – egy fejlődő, forgalmas üdülőváros, járási székhely Veszprém megyében, a Balaton északkeleti öble közelében, az Öreg-hegynek a „magyar tengerre” leereszkedő lejtőjén. A környék már a római időkben lakott volt, a magyar honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik.

A Partium Keresztény Egyetem szociológia szakos hallgatói idei nyári gyakorlatukat ebben a városban töltik ezekben a napokban, az önkormányzat nagyvonalú támogatásával, s ez adott alkalmat a helybélieknek arra, hogy az augusztus 20-i ünnepi beszéd megtartására felkérjék az egyetemalapító püspököt, Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét.

Vasárnap reggel a Szabó János plébános celebrálta szentmisével vette kezdetét a nemzeti ünnepi rendezvény az Almádi központjában lévő, 1930-ban épült Szent Imre-templomban, amelynek különlegessége, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, s architektúrájában meghatározó a tájegységre jellemző vörös kőzet. A templom mellett áll a budai várból 1956-ban ide áthelyezett Szent Jobb-kápolna, az államalapító szent király jobbjának egy fragmentumával. 2008 óta Szent Imre herceg és édesanyja, Boldog Gizella ereklyéje is e kápolnában került elhelyezésre.

A mise utáni szabadtéri ünnepségen Keszey János polgármester köszöntötte a meghívottakat és megjelenteket, majd átadta a szót a díszvendégnek. Tőkés László ünnepi beszédében hangsúlyozta: a magyarság megmaradásának feltétele, hogy megőrizzük Szent István örökségét. Államalapító királyunk megmentette a pusztulástól és egységbe kovácsolta a magyarságot, amelynek megmaradását és jövőjét a történelem színpadáról letűnt vándor népekkel ellentétben az európai kereszténység jelentette. Hozzátette, a török hódoltság alatt és a Habsburg-elnyomás kezdetén az Erdélyi Fejedelemség vitte tovább Szent István örökségét és tartotta fenn a magyar államiságot, Trianon óta „csonka Magyarország” próbált helytállni, ma már erősödve igyekszik alkotmányos felelősséget viselni a határon túl élőkért. „Trianoni országvesztésünkre lehet-e jobb és hatékonyabb válaszunk – most, a századik évfordulója közeledtén –, mint a Szent István-i ország maradék népének testvéri szolidaritása és cselekvő együttműködése?!” – tette fel a korántsem költői kérdést.

Történelmi utalásokkal, bibliai példázatokkal gazdagított beszédében Tőkés László arról is beszélt, hogy a migrációs válság és a vele együtt járó erőszak napjaiban az egyik fő kérdés: Szent István örökségét, államunkat, hitünket, kultúránkat meg akarjuk-e őrizni és védelmezni, vagy belevegyülünk az európai fősodorba? EP-képviselőnk megjegyezte: „Sokan és gyakran szokták idézni István királynak az idegenek befogadására vonatkozó intelmeit. Csupán azt felejtik el hozzátenni, hogy államalapító irályunk semmi esetre sem az ország kárára történő befogadás gyakorlatát pártolta.” Míg az államalapítás idején valóban a nyugat-európai orientáció bizonyult üdvösnek, manapság Közép-Európa keresztény-nemzeti irányvonala jelenti a kiutat a birodalmi Európa elhatalmasodó válságából. Felidézte, hogy nemrég Tusnádfürdőn Orbán Viktor miniszterelnök is azzal zárta beszédét: „…huszonhét éve itt, Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.”

A rendezvényen részt vettek Balatonalmádi szlovákiai és németországi testvértelepüléseinek, Nyitragerencsérnek és Eggenfeldennek a küldöttei, valamint a leendő testvértelepülés, Tusnádfürdő képviselője, illetve a nagyváradi egyetemi hallgatók. Az ünnepségen közreműködtek a Pesti Zenész Színpad művészei, Porzsolt Éva és Alagi János énekesek. Az új kenyérre a jelenlévő egyházi képviselők adták áldásukat, majd Bálint Sándor alpolgármester szelte azt meg.

(Tőkés László sajtóirodája)