Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Terítéken Várad távfűtése

Kerekasztal-beszélgetést szervezett tegnap délben Kis Gábor, nagyváradi RMDSZ-es önkormányzati képviselő, melynek a megyeszékhely lakosságát aktuálisan érintő legégetőbb kérdés volt a témája, mégpedig a távfűtés hiányosságai, a távfűtési rendszer múltja, jelene és jövője, fejleszthetősége és működőképességének határai, illetve javaslatok a minőség jobbítására. Ennek alkalmából olyan tapasztalt szakértőket hívtak meg, mint például Szabó Istvánt, a távfűtési vállalat volt igazgatóját (jelenleg megyei tanácsos), Bakó Attila nyugalmazott épületgépész-tervező mérnököt, Füstös István mérnököt, vállalkozót, valamint jelen volt még Huszár István önkormányzati frakcióvezető, volt alpolgármester is.

is, Huszár, Bakó és Szabó

is, Huszár, Bakó és Szabó

 

Kis történelmi visszatekintés

Bakó Attila és Szabó István elmondták, hogy 1960 elején kezdődött el a távfűtési hálózat tervezése Nagyváradon. A váradi hőerőmű egyes blokkját (kazán, turbina, generátor és transzformátorállomás) 1962-ben helyezték üzembe. Akkor villamos- és hőenergia-termelés volt a cél, illetve a gőzfejlesztés, melyet az ipari zónának termeltek. Ekkor lett megépítve az első „főgerincvezeték”, amelyet a Borsi úti hőerőműtől (CET) a vasút alatt átvezetve a jelenlegi Dacia (egykori Március 6.) sugárút mentén és a mögötte lévő utcákban építettek ki. A város bővülésével a hőerőműnek összesen öt egységet építették meg, ezzel növelve a kapacitását. Akkor a fővezeték – mely a CET-től a múzeumig ki lett építve – két darab 800 mm-es cső volt.

Az elsődleges vezetékben 150/75 Celsius-fokos vízzel dolgoztak. A tervezésnél a ’60-as években a kinti átlaghőmérsékletnek a nappali –18 fokot számították (ekkor 150/75 Celsius-fokos volt a rendszerbe bekerülő és onnan kikerülő víz hőmérséklete. A másodlagos rendszerben – melyben a fűtésre szánt meleg víz a hőközpontoktól a fogyasztókhoz eljut – ekkor 90/70 fok (tur-retur) kellett legyen a hőmérséklet. Tehát ahhoz, hogy a lakásban a fűtőtest le tudja adni annak a befűtéséhez szükséges hőt, ilyen paramétereknek kellett lenniük. A másodlagos vezetékekben a víz a hőmérséklete jelenleg 54/40 Celsius fokra tehető, ezzel legtöbb 15–16 fokos belső hőmérséklet lehet elérni.

 

Mi lenne a megoldás?

A vélemények megoszlottak. Huszár és Kis azt hangsúlyozta, hogyha már a város körülbelül 75 millió eurót befektetett a hőerőmű felújításába, akkor ezt a rendszert kéne fejleszteni. Szerintük, amennyiben teljesen befejeződik a fővezetékek cseréje, a következő lépés a szekunder vezetékek teljes cseréje és a hőközpontok korszerűsítése kell legyen ahhoz, hogy a lakásokat rendesen fűteni tudják. Mindemellett nagyon fontos a tömbházaknál a lakók egységes gondolkodásmódja, és az, hogy a lakásaikba a fűtési csövek kiválasztását és beszerelését szakemberre. Felmerült továbbá a lépcsőházankénti, úgynevezett minikazánok felszerelésének lehetősége is, illetve az is, hogy a váradszőllősi lakónegyedet, Váradszentmártont és Félixfürdőt termálvizes fűtési rendszerre csatlakoztassák, tehermentesítve így a hőerőművet. Kis Gábor hangsúlyozta, hogy ennek már megvan a terve, csak „elkallódott” minisztériumi szinten, ez valaki fiókjának az alján lapulhat.

Füstös, Kis és Huszár

Füstös, Kis és Huszár

 

Nem életképes a jelenlegi fűtési rendszer

Füstös István szerint igazi megoldásokat vagy alternatívákat kellene keresni, így a gáz bevezetését látná megoldásnak. „Jelenleg több ezer lakásban van gond, sok a panasz a fűtésre. Akár egy referendum alapján, de be kell engedni a gázt Nagyváradra. A jelenlegi fűtési rendszer össze fog omlani” – fogalmazott.  Szerinte az új hőerőmű és a jelenlegi vezetékrendszer nem életképes. A régi vezetékrendszer nem bírja a nagyobb nyomást, ezt a kisebb átmérőjűre kicserélt csövek miatt kellett növelni. Szerinte érdemes lenne egy „élő vonalat” is létrehozni a panaszok fogadására, továbbá az idei távhő-díjakat csökkenteni kellene, mert sokan árammal is fűtenek, hogy meleg legyen a lakásukban. A fűtésszámlák nőnek, ezért pedig nem a lakosság a hibás.

Sükösd T. Krisztina