Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Társadalom a két világháború között

A magyar kultúra ünnepének hetében érdekes előadássorozat várta a történelem iránt érdeklődőket szombaton délelőtt a nagyváradi várban, amelyen a város két világháború közötti társadalmi és gazdasági helyzetét mutatta be Tőtős Áron történész és Nagy Csaba Sándor feltaláló.

Kecse Gabriella, Huszár István, Tőtős Áron és Nagy Csaba Sándor

Kecse Gabriella, Huszár István, Tőtős Áron és Nagy Csaba Sándor

A közönséget Huszár István, a nagyváradi RMDSZ városi tanácsosa és Kecse Gabriella, a Tanoda Egyesület elnöke köszöntötte, aki elöljáróban hangsúlyozta a kultúra átörökítésének fontosságát.

Tőtős Áron, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történész-doktorandusza Nagyvárad társadalmának metamorfózisa: (át)rétegződés és foglalkozásszerkezet 1910–1941 között címmel tartott előadásában három szinten vizsgálta az adott korszakot. Egyrészt strukturális vonatkozásban – amely elsősorban a gazdasági helyzetre és a román hatalom berendezkedésére vonatkozott –, hangsúlyozva azt, hogy a hatalomváltás és „a politikai és nyilvános tér románosítása” ellenére a magyarság ezekben az években is többséget alkotott. Másodsorban túlnyomórészt az iparban jelentkező foglalkoztatottságra, illetve egyéb foglalkozásokra (kereskedelem, hitel, szabad foglalkozások, mint például orvosok, ügyvédek) vonatkozóan ismertetett néhány statisztikai adatot, végezetül pedig egy érdekes esettanulmánnyal, Lechner József innovatív nagyváradi vállalkozó és szőrmegyáros karrierjének ismertetésével zárta előadását. Az 1910–1940 közötti időszakot ugyanakkor kevésbé kutatott periódusnak nevezte, amely számos érdekes témát vet fel, és azt is elárulta, hogy tavaly ősz óta foglalkozik az 1941-es, még publikálatlan általános népszámlálás adataival.

Nagy Csaba Sándor feltaláló, toronyóramester Nagyvárad megmentett toronyórái című bemutatójában beszélt az idő évezredek során történt méréséről, majd az óraszerkezetek iránti érdeklődését, mesterségválasztásának kialakulását és ennek körülményeit vázolta fel. Előadását azoknak a nagyváradi toronyóráknak (a városházi, a Szent László katolikus templomban, az olaszi református templomban, az újvárosi református templomban stb. lévőknek) a képei és adatai kísérték kivetítőn, amelyeket az évek során valóban sikerült megmenteni. A nagy tiszteletnek örvendő órásmester, Nagyvárad toronyóráinak karbantartója jelenleg harangvillamosítással foglalkozik, és feltalálóként munkálkodik több találmánya szabadalmaztatásának ügyében, februárban ennek kapcsán például Svájcba utazik.

Az előadáson jelen volt a Debrecenből érkezett Mezey Tibor, a városháza 1904-ben épült toronyórája készítőjének, Mezey Dezsőnek az unokája, aki mesélt a nagyapja által a nagyváradi Daday Józseftől megörökölt toronyóragyárról is.

Szamos Mariann