Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Szőrös ház és esőcsatornák

Jugoszláviai magyar költőként határozta meg magát Tolnai Ottó, a Törzsasztal beszélgetéssorozat legutóbbi vendége, akivel pénteken Kőrössi P. József beszélgetett a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban, miután Szűcs László, a Várad irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztője a lap legújabb számát ajánlotta a megjelentek figyelmébe.

szoros 2

A Kossuth-díjas író, költő és műfordító Magyarkanizsán született, Zentán járt iskolába, élt Újvidéken, jelenleg Szabadka mellett, Palicson lakik. 1964-ben az újvidéki Új Symposion alapító munkatársa, 1969–1974 között pedig ennek főszerkesztője volt, így szinte minden jelentős alkotóval és művel kapcsolatba került. Ezt követően 1974–1994 között az Újvidéki Rádió magyar adásának szerkesztőjeként és képzőművészeti kritikusaként dolgozott.

Tolnai Ottó kifejtette, hogy számára a jugoszláviai magyar költő nem politikai, hanem esztétikai kategória, számára Belgrád és az Adria volt a meghatározó, az, hogy egy olyan országban élhet, aminek egyik oldala a végtelenre nyílik. A költő szívesen mesélt gyermekkoráról is, felelevenítette például azt az emlékét, mikor hittanórán a plébános „Hol lakik az Úr?” kérdésére azt válaszolta: „Nálunk, a fiókban.”, gyarmatáru-kereskedéssel foglalkozó édesapjának ugyanis volt egy „Azúr” feliratú fiókja.

Romániai útjairól is mesélt, Zsögödön például Nagy Imre festővel találkozott, Bukarestben ugyanakkor azzal keltett megdöbbentést, hogy Contantin Brâncuşi művei miatt Târgu Jiut akarta meglátogatni. A szállodában az összes villanyégőt ellopták, a szekrény ajtaja rádőlt, a város művészettörténészét pedig a krumpliföldön találták meg – mesélte. Ugyanakkor azt is elmondta, művészeti íróként szívesen ír a „kismesterekről”, azaz a tehetséges, de híressé még nem vált festőkről.

Természetesen a felolvasás sem maradt el, többek között a Csökmői esőcsatornák című verse hangzott el, mint mondta: „Csatornaérzékeny emberként utazom a világban” – palicsi házuk csatornájával is voltak gondok ugyanis. A költő módszere egyébként az, hogy kiemeli a centrális helyről a „nagy” fogalmakat (például Isten, haza, szerelem), és behelyettesíti azokat mondjuk egy karfiollal vagy más „formátlan formával”. Mint mesélte, gyermekkori élményére alapozva került a csicsóka szó egyik írásába, amit sokan modernizmusnak hittek, és elnevezték avantgard költőnek.

„Nem vagy, mert kisebbségi vagy, kitalálta a többség, hogy a kisebbségi költőnek valamit védeni kell” – mondta a költő, aki saját bevallása szerint bárhol otthon van. Virág utca 3. című regénye is szóba jött, ennek kapcsán elmesélte, hogyan fedezte fel a „szőrös házat” (a malterbe disznósörtét keverhettek, ezért lett szőrös a ház), ami elkezdte vonzani a fiatal irodalmárokat – például annak idején Szőcs Gézát. A palicsi ház is hasonlóan működik már, annak udvarára egy szoborfej került, melynek szemgödreit belepte a moha…

Fried Noémi Lujza