Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Szomszédsági (v)iszony

A székelyzászló-botrányt követő rövid nyugalmasabb időszak után ismét roman–magyar konfliktusoktól hangos a sajtó, egymást érik a nagyobb erdélyi városokban a két közösség viszonyát mérgező incidensek. Az összezördülésekről szóló legtöbb hír a „frontvárosként” is emlegetett, nagyjából fele-fele arányban magyarok és románok lakta Marosvásárhelyről érkezik. Ezek egy része régóta húzódó konfliktusokhoz kapcsolódik, mint amilyen az orvostudományi egyetem magyar karának rendezetlensége vagy a 2-es számú általános iskola átkeresztelése Bernády György nevére – írja a Maszol.ro.

horvath istvan

Horváth István
Fotó: Transindex.ro

Román–magyar konfliktusokról érkeznek hírek más, jelentős számban magyarok lakta erdélyi városokból is. Így például Nagyváradon a magyar közösség tiltakozását váltotta ki, hogy a helyi önkormányzat Mihai Viteazulról nevezte el az Olaszi parkot. Vagy ott van Szatmárnémeti, hol a magyarok szinte teljesen kiszorultak a hivatalos városnapokról.

A kolozsvári kisebbségkutató intézet vezetője, Horváth István szerint olyan városokban alakulhat ki ez a jelenség, ahol politikai értelemben is versenyben állt a két közösség. A szociológus a Maszol.ro-nak elmondta, a közvélemény-kutatások is igazolják: általában ott van tétje a konfrontációnak, ahol a két közösség erőviszonyai kiegyensúlyozottak, de legalábbis jelentős a magyarok aránya. „Egy témában, vitában, harcban létezik nyertes és vesztes is. Ahol kisebb az egyik csoport aránya, ott nincs tét, ezért ott ezek a hangulatkeltések sem működnek” – magyarázta.

Horváth István emlékeztetett arra, hogy Szatmárnémetinek már nincs magyar polgármestere, Nagyváradnak sincs magyar alpolgármestere. Ezért szerinte az elmúlt időszak magyarellenes hangulatkeltése valószínűleg a politikai pozícióvesztéssel is összefügg, a tavalyi választások eredményének a hatása most éri el a közösséget. „Nyilván a megválasztott politikusok Szatmáron is, Váradon is konszolidálni akarják pozíciójukat, de konkrét kiváltó oka a mostani magyarellenes hangulatkeltésnek nincs” – fogalmazott.

Szerinte a zászlóbotrányok, az anyanyelvhasználattal kapcsolatos cirkuszok igazolják, hogy számos más színtéren is érik támadások a magyarságot, és ez mély nyomot hagy a közhangulatban. A szociológus szerint politikusok állnak a konfliktusok hátterében. „Bizonyos politikusok és a hozzájuk fűződő médiabirodalmak érdekeltek abban, hogy a ’90-es évek elejét idézzék, az akkori magyarellenes hangulatot ébresszék fel újra az országban” – magyarázta.