Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Színvonalas drámapedagógiai hétvége volt Váradon

 

Drámapedagógiai szakmai hétvégének adott otthont a múlt pénteken és szombaton a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) székháza. A Bihar megyei pedagógusoknak, illetve pedagógia szakos hallgatóknak szervezett találkozót a Nagyváradi Drámapedagógiai Műhely, a Bihar Megyei Pedagógusok Háza, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem Tanárképző Intézete szervezte, és a Bihar, valamint Szatmár megyei szakemberek mellett olyan jeles magyarországi előadókat is meghívtak, mint például Donáth Attila pszichodramatistát, playback-trénert, szervezetfejlesztőt (Budapest), illetve Balogh László pedagógiai szakértőt (Eger).

szinvonalas 1

Rusz Csilla főszervező drámapedagógus hangsúlyozta, hogy a képzésre a vártnál sokkal többen jelentkeztek, így két csoport helyett hármat alakítottak ki. A kilencven jelentkező öt szakember csoportfoglalkozásán vehetett részt. A fentebb említett magyarországiak mellett Nagy Ágota váradi tanítónő, Bordás Andrea, a PKE adjunktusa, valamint Rusz Csilla nagyváradi tanítónő tartott előadást.

szinvonalas 2

Rusz Csilla elmondta, hogy évente megszervezik a megyei szintű drámapedagógiai találkozót, viszont ez az idei esemény abban tér el a többitől, hogy nyitottak a pedagógia és a színház új, alternatív formái felé. Így a résztvevők segítségével a magyarországi előadók azt demonstrálták, hogy miként alkalmazható a dráma projektszervezési formában, valamint hogy a komplex dramatikus fejlesztő program hogyan alkalmazható a teljesítmény- és viselkedési zavarral küzdő gyerekekkel való foglalkozásban a playback (visszajátszó) színház technikái révén. Nagy Ágota olyan drámafüzérekkel készült, amelyek bővítették a kezdő drámapedagógusok repertoárját. Rusz Csilla A drámapedagógia mint az élményszintű tanítás módszere című szakmai előadásával készült, és mint kifejtette: minden pedagógusnak ismernie kellene a drámapedagógia eszköztárát, majd eldöntenie, hogy azt mire, miként, miért, hogyan, hol használja. Bordás Andrea pedig A tér, amiben élünk című foglalkozásán különböző művészeti elemek beépítésével lehetőséget adott a résztvevőknek arra, hogy a játék során egyfajta magasságból, mintegy más szintről tekintsenek mindennapjaik élettereire, történéseire és az ezekhez kapcsolódó érzésekre, a pedagóguslét örömeire és problémáira.

szinvonalas 3 hafer

szinvonalas 4

A két magyarországi előadóval is elbeszélgettünk. Balogh László pedagógiai szakértő, egri előadó foglalkozásába azt fűzte bele, hogy miként lehet beilleszteni a pedagógiai projekt folyamatába a drámapedagógiát. „A kollégákkal egy minigyakorlattal ötvöztük a projektfolyamatot és a drámajátékot, ezzel demonstrálva, hogy egy ilyen pedagógiai projekt hogyan épül föl iskolai munkáinkban. Nagyon sokan ismerték már ezt a technikát, ezt most összefoglaltuk, rendszereztük, egy-két dolgot pedig kiegészítettem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a projektpedagógiában a gyerek tevékenysége a fontos. „A gyereket irányítani, terelgetni kell úgy, hogy élje át, élje meg azokat a folyamatokat, amelyeket egy hagyományos tanítási módszerrel nem kap meg, csupán azt, hogy bemegy az órára a tanár, és leadja a leckét, aztán a diák vagy megérti a tananyagot, vagy nem. A gyereket be kell vonni a pedagógiai folyamatba, hogy részese legyen, mert akkor könnyebben megmaradnak benne az általunk átadott ismeretek” – fogalmazott az egri előadó.

szinvonalas 5

szinvonalas 6

Arról pedig, hogy milyen jelentősége van a közösségfejlesztésben a playbacknek, hogy a gyerekek fejlesztése szempontjából miért van erre szükség, illetve a drámapedagógia és a playback hogyan kapcsolódik egymáshoz, Donáth Attila és segítői – Fazekas Csilla szatmárnémeti playback színész, Szakács Zsuzsa váradi playback színész és Rózsa Dániel budapesti playback színész, tréner – számoltak be. Fazekas Csilla hangsúlyozta, hogy az egyik leglényegesebb pontja a playbacknek az emberi kapcsolatok létrejöttének segítése, és mindez az érzelmek, hangulatok megosztása révén történik, kaput nyitva az egyén belső világába. Szakács Zsuzsa kifejtette, hogy a playback a pedagógiában minden korosztálynál alkalmazható, az elemistáktól az egyetemistákig. A cél az, hogy a gyerekek közösségében megszüntessék az elzártságot, a kirekesztettség érzését, hogy egy bizalmi légkör alakulhasson ki, és mindenki bátran kimutathassa az érzéseit, illetve a mozgásban, beszédben és mimikában megnyilvánuló készségfejlesztésében is nagyon sokat segít a playback. Rózsa Dániel a saját élményén keresztül vázolta fel a drámapedagógia és a playback kapcsolatát. Mint hangsúlyozta, a gimnáziumban tanult drámapedagógiát, és az egyfajta önismeretet adott számára, reflektálni tudott a saját élményeire, játszhatott, a kreativitás révén pedig magabiztosabbá vált, illetve amikor ezt színjátszó körben tovább fejlesztette, akkor annak az örömét és önfeledtségét is megélte. A playback mindezeken túl még képes különböző közösségek építéséhez is aktívan hozzájárulni, legyen szó diákközösségről, szervezetekről vagy akár idősklubról. „Úgy gondolom, mind a drámapedagógia, mind a playback színház nagyon hasznos és értékes módszer” – fogalmazott. Donáth Attila a playback színház „titkaiba” avatott be minket. Mint hangsúlyozta, ez egy olyan színházi formáció, amelynek a forgatókönyve, vagy maga a szerepek kiosztása, a darab megírása elmarad, és az a színpadon spontán, improvizációs formában történik meg, egyedi módon alakul, bontakozik ki az előadás.

szinvonalas 7

A jó hangulatban lezajlott interaktív szakmai program végén a résztvevők a Bihar Megyei Tanítók Háza (CCD – Bihor), valamint a Partium Kersztény Egyetem által kiállított igazolást kaptak.

Sükösd T. Krisztina