Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Színtelen, szagtalan, gyilkol

A téli fűtési szezon közepén járunk, s mint ezt a Bihar Megyei Crişana Katasztrófavédelmi Felügyelőségtől (ISU) megtudtuk, megyénkben ezen a télen szembeszökően gyakoribbá váltak azok a (gyakran tragédiába torkolló) balesetek, melyeket a rosszul működő fa- és gázolajfűtésű kályhák okoztak. Hétvégén két váradi lakos, egy 45 éves nő és egy 19 éves férfi életveszélyes állapotba került szénmonoxid-mérgezés miatt. Mint kiderült, mind a megyeszékhelyen, mind a megye településein a tavalyinál majd kétszer annyi esetet jegyeztek, ahol szénmonoxid-mérgezés miatt kellett kórházba szállítani embereket. Figyelembe véve, hogy a fűtési szezon még javában tart, félő, hogy sajnálatos módon további olyan esetek történnek, ahol a rosszul szellőző kémények, szivárgó kályhák miatt kerülnek veszélybe emberéletek. Az ISU a sajtón keresztül is felhívja a lakosság figyelmét a fokozott elővigyázatosságra a kályhák üzemeltetésével kapcsolatban.

A szén-monoxid (CO) színtelen és szagtalan gáz, a levegővel lényegében megegyező sűrűségű (valójában annál kissé könnyebb). A legnagyobb probléma az, hogy szénmonoxid-érzékelő szerkezet nélkül a szén-monoxid észrevehetetlen, általában csak a rosszullét figyelmeztet a jelenlétére. A szén-monoxid üzemanyagok vagy fűtőanyagok égése során keletkezik. Mérgezés leggyakrabban nem megfelelően szellőző kályhák, kazánok használatakor, nagy mennyiségben felszaporodó kipufogógázban fordul elő, gyakori, hogy eldugult vagy rosszul vezető kémények, rossz tömítésű kazáncsövek okozzák a problémát.

szintelen 1

A szén-monoxid gátolja a vér oxigént szállítását, súlyos oxigénhiányt okozva ezzel a különböző szervekben. Károsítja az agyat, a tüdőt, a szívet, lényegében az összes szervünket. Súlyos esetben akár halálhoz is vezethet. Időben kezdett elsősegéllyel a beteg élete megmenthető, de sokszor így is maradandó károsodást okoz a mérgezés.

A legnagyobb probléma, hogy a tünetek nem specifikusak, sok más betegség okoz hasonló panaszokat és a szén-monoxid mérgezés is utánozhat más kórképeket. Ezért is gyakori, hogy a beteg nem gondol a mérgezésre, panaszait bagatellizálja. A mérgezés során általában három szakaszt különíthetünk el:

Első szakasz: fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, főként az alsó végtagokon jelentkező gyengeség, bénulás;

Második szakasz: görcsrohamok, rángatózás, szívritmuszavarok, alacsony vérnyomás, hányás, görcsroham közben a hányadék esetleges félrenyelése;

Harmadik szakasz: eszméletlenség, petyhüdt izomzat, légzésbénulás, akár halál.

A tünetek jelentkezhetnek fokozatosan vagy hirtelen. Mivel leggyakrabban a fejfájás, hányinger, hányás az első tünetek, a betegek sokszor gondolnak gyomorrontásra, romlott étel fogyasztására. Kis segítség lehet, hogy míg utóbbiak esetén a panaszok a hányingerrel, hányással kezdődnek, addig a CO mérgezés esetén a fejfájás jelentkezik először. Nagyon típusos a lábak elgyengülése, a beteg sokszor összecsuklik, nem tud járni. Vannak, akiknél a bevezető tünetek kevésbé feltűnően jelentkeznek és például a görcsroham az első, ami miatt orvost hívnak. Legfontosabb a megelőzés lenne: a kémények rendszeres ellenőrzésével, a kazánok, kályhák szakszerű beszerelésével, ellenőrzésével általában elkerülhető lenne a mérgezés. Manapság már viszonylag olcsón beszerezhetőek szén-monoxidérzékelő jelzőkészülékek, melyek egy kritikus értéket meghaladó szint felett éles hangjelzéssel figyelmeztetnek a bajra. Érdemes beszerezni egyet, főként, ha régi kazánnal, kályhával fűtünk. Olcsóbb, mint a régit újra cserélni, ugyanakkor legalább nyugodtan alhatunk.

szintelen 2

Abban az esetben, ha járásképtelen vagy eszméletlen beteget találunk és szén-monoxid mérgezésre gyanakszunk, fontos, hogy a beteg ellátása során saját magunk védelmét tartsuk szem előtt. Ne lélegezzünk abból a légtérből, ahol a mérgezést gyanítjuk. Még a helyiségbe lépés előtt vegyünk mély levegőt, lélegzetünket visszatartva szaladjunk be a szobába, nyissunk ablakot, szellőztessünk. Újabb friss levegőt véve, csak a második belépésünkkor próbáljuk meg kihúzni a beteget a szobából. Semmiképpen ne kezdjük meg a beteg ellátását még a feltételezhető mérgezés helyszínén, hisz azzal a saját testi épségünket veszélyeztetnénk. Szénmonoxid-mérgezés gyanúja esetén azonnal hívjunk mentőt a 112-es sürgősségi számon, akik – szükség esetén – speciális műszaki mentést (tűzoltóság) igénybe véve tudnak segíteni a betegen. Abban az esetben, ha szén-monoxid mérgezés gyanúja felmerül, a mérgezés tényének kizárásáig a mérgezés feltételezhető forrását (kályha, kazán) nem szabad használni, azonnal hívjanak szakembert. A katasztrófavédelmi szakemberek felhívják a lakosság figyelmét arra is, hogy rendszeresen kotortassák a kéményeket s ellenőriztessék a kályhák állapotát.

Szőke Mária