Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Színházi és kulturális élet Nagyváradon

Mindjárt a hazatérés után megélénkült a város színházi élete is. Heti több előadás, sok darab, változatos műsor volt jellemző a színház műsorára, amit a közönség hálásan, teltházzal ünnepelt minden premieren. Hozzájárult a sikerhez az is, hogy a társulat vezetése igyekezett filléres helyárakat biztosítani az előadásokra. Természetesen, kivételt képeztek a vendégtársulatok előadásai és a nagy sztárok, a budapesti vendégművészek fellépései, Ilyenkor a jegyek és a bérletek is némi felárral voltak kaphatók. Sok volt a vígjáték, bohózat, operett. Akadtak jó, kevésbé jó munkák, de sok volt a fércmunka is. Mentségére váljék a társulatnak, hogy a közönség inkább igényelte a vidám, zenés darabokat, mint a komoly művészi előadásokat. Nem volt tehát véletlen a városra ragasztott, nem éppen hízelgő “operett város” jelző. ’41 novemberében, a NAC labdarugó csapatának sikerén felbuzdulva, Bodola Gyula futballsztár ötletéből, Sármássy Miklós, a színház prózai főrendezője írt darabot, amihez Bihari Zoltán bonviván szerzett fülbemászó muzsikát. Többek között a NAC indulót, amit a premieren a teljes csapat énekelt a színpadon. A darab címe “Második félidő”. Az nem derül ki, hogy hány előadást ért meg, de az biztos, hogy a társulat vezetése és a gárda mindent megtett a pénzért, no és a szórakoztatásért. Ma már kissé megmosolyogjuk azt a hírt, miszerint a “Gyertyafénynél” című zenés vígjáték, csak felnőtt nézőknek ajánlott. “Egymást érik a legkacagtatóbb és ferdébb helyzetek. Kényes témájánál fogva a darab fiatal leányok számára nem alkalmas”, írja a műsorajánló.

szinhazi 1

Ugyancsak a korabeli újság lapjain olvashatunk arról, hogy a réti műkedvelők Debrecenben adják elő, dr. Szabó Lajos lelkész “Rézpataki lelkész” című színművét, amit a szerző Jókai Mór elbeszéléséből írt színpadra.  A darab szereplői, Zombory Sándor, Marosán Rózsi, Bereczky Sándorné és Baranyi Alajos. A rétiek 14 taggal rándultak át Debrecenbe, ahol nagy szeretettel fogadták őket a Református Kollégiumban.

A Nagyvárad című napilap színházi rovata 1941. december 1-én a következőket írja: “Kedden, szerdán és csütörtökön Turay Ida a népszerű filmsztár vendégszerepel Váradon a színházban. A Milliomos női főszerepét ugyanis ő játszotta a Pesti Új Magyar Színházban és most, miután Putnik igazgatóval telefonon megállapodtak, három napra Váradra jön eljátszani a szerepet. Kedden premierbérletben, szerdán tisztviselőbérletben kerül színre a Milliomos Turay Idával. Csütörtökön, bérleten kívüli előadás emelt helyárakkal. A legdrágább jegyek 3.90 pengő”. A Kormányzó névnapjára, december hatodikára ünnepi előadással készült a társulat. Kacsóh Pongrác dalművét, a János Vitézt újították fel. János Vitézt Delly Ferenc, Iluskát Koltay Aranka játszotta az ünnepi előadáson. Az előadás bevételét a Főméltóságú Asszony nyomorenyhítő akciójának javára ajánlották fel.

December közepén a Kék Duna című operettet játszotta még a társulat Szűcs Lászlóval, a kor egyik nagyszerű tenoristájával a címszerepben, de műsorra tűzték Zilahy Lajos: Tűzmadár című társadalmi színművét is.

A Szigligeti Színház méltó módon ünnepelte meg a nagy magyar drámaíró, Katona József születésének másfélszázados évfordulóját. Dr. Némethy Gyula érdekes előadást tartott a Bánk Bán szerzőjéről. A hatalmas érdeklődés miatt, két előadást kellett tartani. Természetesen mindkétszer zsúfolt volt a színház.

A nemrég elhunyt nagy erdélyi költőről, Reményik Sándorról is e napokban emlékezett meg a Szigligeti Társaság. Az előadáson dr. Némethy Gyula, prelátus-kanonok és László Dezső képviselő emlékezett meg a költőről, míg a verseket Balajthyné Sulyok Gizella, Balogh Mária és Sármássy Miklós színművész szavalták. A Réti református templomban is Reményik ünnepségre készültek ezekben a napokban. A műsorterv szerint  a költő Kegyelem című versét Bereczky Gizella szavalja, ezután Tabéry Géza tart megemlékezést a költőről., majd az “Árvízi hajós” című vers következik, Újvárosi Imre előadásában.

A következőkben beszéljünk még egy amatőr előadásról, ami a Református Kultúrpalota dísztermében tartatott. A Gutenberg Dalkör dalos-estjének visszhangjáról olvashatunk a lapban. A dalkörről, amely akkoriban a legrégebbi énekegyüttese volt a városnak és a hazatérés óta, első hangversenyét tartotta. Az előadást Tabéry Géza nyitotta meg és a dalest táncmulatsággal zárult. Lám-lám, már akkor is volt érdeklődés a műkedvelő előadásokra.

A zenei élet is megélénkült decemberben. Zathureczky Ede, a világhírű magyar hegedűművész lépett fel a színházban 23-án, Laurisin Miklós zongoraművész kíséretével, természetesen, telt ház előtt. December 23-én még csak hír az újságban, hogy Maróth Annie zongoraművésznő és Pataky Jenő, a budapesti Nemzeti Színház kiváló művésze  közös előadóestet tartanak a Szigligeti színpadán. A műsorszámok már hatalmas sikert arattak a Zeneakadémia nagytermében,+ és most remény van rá, hogy Várad közönsége is megismerje, írja a lap.

Egy eljövendő sötét korszak képét vetíti előre egy fővárosi hír, miszerint keresztény forgatókönyvírókat tartóztattak le és internáltak, miután feljelentés alapján házkutatást tartottak náluk és bizonyítékokat találtak arra, hogy néhány nagysikerű magyar film forgatókönyvéhez csak a nevüket adták. Ellenük, mint strómanok és az érvényben lévő zsidótörvények kijátszói ellen indult meg az eljárás. A legismertebb név, Bródy Andrásé, a néhai Bródy Sándor író fiáé.

Zárjuk eheti visszaemlékezésünket, a Nagyvárad karácsonyi számának ismertetésével és a lap kalendáriumának bemutatásával. A karácsonyi szám címoldalán, Dutka Ákos: Karácsony című versével köszönti az olvasót a szerkesztőség. A belső oldalak a hírek mellett tartalmas, olvasmányos anyagokat közölnek. Egész oldalas nagyinterjút találunk a népszerű írónővel, Gulácsy Irénnel, aki  a felszabadulás utáni első hazalátogatása alkalmával nyilatkozott az újságírónak. Az alkalom pedig a Szigligeti Társaság első szabad estélye volt, a Nagyváradi Színházban. A színház karácsonyi műsorát is megtaláljuk az újságban, miszerint az ünnep mindkét napján, három-három előadásra várták a közönséget, 3, 6 és 9 órai kezdettel. Műsoron  mindkét napon a Három huszár, a Bukaresti kaland és a Gyertyafénynél című darabok. A szilveszteri zárórát sem felejtik el közölni a szerkesztők. A belügyminiszter december 31. napján a szokásos szórakoztató zenélést a szórakozóhelyeken reggel öt óráig engedélyezte. Ugyanakkor engedélyezték reggel öt óráig, előzetes engedély alapján,” a színi- mozgófénykép- hangverseny – és egyéb előadások, továbbá táncmulatságok és össztáncok tartását”. Bálok rendezésére engedélyt nem adtak ki!

A lap 1942-re kiadott kalendáriumát ajándékba kapták meg az előfizetők. Az akkori időknek megfelelő, modern kivitelű naptárt kapott az olvasó. Irodalmat Tabéry Géza és a lap főszerkesztője Daróczi Lajos jegyzett, míg László Dezső tartalmas tanulmányt közöl Reményik és Ady címmel. Az írást a szerző a Szigligeti Társaság 1941. december 4- én, a színházban megtartott ülésén olvasta fel. Pásztor Bertalan szerkesztő az első váradi naptárról írt tanulmányt, míg Hegedüs Nándor Barabás Béla aradi ügyvédről, szenátorról írt humoros írást.

A világban már javában dúlt a háború, honvédjeink ezekben az időkben még győzelmes harcokban vettek részt a szövetségesek mellett, de már előre vetítődtek az eljövendő, megszorításokkal, nehézségekkel, nélkülözésekkel teli évek.

Várad pedig úgy élt, üzletelt, mulatott, mintha ezek a dolgok nem léteztek volna. Történtek mindezek az Úr 1941. évében.

Farkas László
Nagyvárad