Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Szilveszteri koszorúzás a hajdúvárosban

„Erre a főhajtásra elmegyünk, jegyezte meg egyik ismerősöm, ilyenen még úgysem voltam. „Szilveszterkor koszorúzás, ki fog erre elmenni?”

Az elhatározást tett követte, a megadott időpontban, éjjel fél egykor Nagyszalonta polgármestere Török László, felesége kíséretében megjelent a helyszínen, s tucatnyi érdeklődő körében ismertette: Petőfi Sándor születésnapjának 192. évfordulója előtt tesszük tiszteletünket. Amíg magyar ember él a Földön, szent kötelessége Petőfire emlékezni, arra a lánglelkű hazafira, aki az elnyomók ellen nemcsak tollal, hanem karddal is harcolt. Életét is feláldozta a hazáért, emberi jogainkért, szabadságunkért küzdött. Ez a helyszín, ahol tisztelgünk, a világhírű nagyszalontai Csonkatorony szomszédságában található, ezen a telken állott egykoron az a jegyzői lak, ahol először találkozott Petőfi Sándor Arany Jánossal. Ennek az emeletes épületnek a falán található az a márványtábla, amely a két halhatatlan géniusz találkozását hirdeti. A mellette álló másik tábla Arany László (1844–1898, Arany János fia), költő, műfordító, népmesegyűjtő és jogász emlékének állít emléket. A múlt év nyarán tették rendbe ezt a kis területet a hajdúváros elöljárói, amelynek szabad kilátása van a Csonkatoronyra. A két emléktáblát magába foglaló falfestmény hívja fel magára a figyelmet, amely hűen, csonkán ábrázolja, az említett tornyot, melyet a két világhírességgel együtt örökített meg a festő. Ez a falfestmény a nagyszalontai Buzgó Sándor képzőművész keze-munkáját dicséri.

A két tábla

A két tábla

Mindezek után éppen ideje lenne, hogy újból felélesszük a Csipkerózsika álmában szendergő irodalmi körünket is – tette hozzá a koszorúzás után, a már említett ismerősöm. Az 1950-es években már volt Nagyszalontának Arany János nevét viselő irodalmi köre. Magam is jól emlékszem, hogy az akkoriban létező, botladozó kör nem éppen zökkenőmentes működését az akkori körvezetők a kor kommunista rendszerére kenték; mondván, mennyivel nyugodtabban dolgozhatnánk, ha nem kellene a besúgóktól félnünk! Aztán jött az 1989-es rendszerváltás, amely szabad, nyugodtabb teret engedett az írogatók számára is. Meg is jegyezte az akkori nagyszalontai RMDSZ elnöke, Szénási Ferenc; „Szégyen és gyalázat, hogy még mindig nem alakult újjá a már rég szünetelő irodalmi kör!”. Aztán e sorok írója a sarkára állt, és az akkori polgármester, Tódor Albert rábólintására megszervezte, s 1998 tavaszán beindította Főnix madaram szárnyalj címmel az Arany János nevét viselő helyi irodalmi kört. Aztán úgy öt év teltével izmosodni kezdett ennek a kis, tollforgató körnek több próbálkozása.

Török nejével

Török nejével

Török koszorúz

Török koszorúz

Mindezt a tevékenységünket jól ismerte jelenlegi polgármesterünk, Török László is. Aztán egy nem megfelelő döntés után kénytelen voltam átadni a helyemet Bodor Lászlónak, aki gépészmérnöki diplomával rendelkezett, és sikerült is két éven belül teljesen tönkretennie a kört. Hiába adott ki Bodor havonta megjelenő, Múltunk + Jelenünk címmel irodalmi újságot. A nem megfelelő irányítás a kör teljes bukását eredményezte. Hát ezt a csorbát kellene végre-valahára kiköszörülni, amelyre már tett némi célzást Török László, városunk polgármestere is. Örömmel nyugtáznánk, ha erre az elvárásainkra ebben az újévben pontot is tehetnénk.

Sára Péter