Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Szent Antal-napi liliomszentelés az Érmelléken

Páduai Szent Antal talán az egész katolikus világ legnépszerűbb szentje. Hívei évszázadok óta a csodatévő jelzővel illetik. Nincs olyan katolikus templom, ahol ne volna szobra vagy képe. Az Érmelléken is több római katolikus, illetve unitus templom védőszentjeként tisztelik. Érmihályfalván Szent Antal palástjának egy darabkáját ereklyeként őrzik a görögkatolikusok.

Június elején, amikor a liliomok ontani kezdik semmihez nem fogható bódító illatukat, az érmelléki kisfalvakban az úrnapi oltárok díszeivé válnak e virágok, vagy Szent Antal napján megszenteltetik őket a templomokban. Istennek eme makulátlan kelyhű virágai mindig is a tisztaságot, a bűn nélkül való életet szimbolizálták. A liliomhagymákat nagy gonddal őrizték, sok helyütt fel is szedték télire, védve a kifagyástól.

Az ókori Rómában a liliom leveléből és virágából kinyert olajjal égési sérüléseket, kígyómarást gyógyítottak. Olajával könnyítették a vajúdást, gyógyították a leprát, összezúzott hagymáját gyulladáscsökkentőként használták. Virágszirmainak alkoholos kivonatával rovarcsípéseket és sebeket hűsítettek. Már a legrégibb perzsa és szír énekek is úgy dicsőítették, mint a szüzesség és ártatlanság jelképét.

Az ókorban az ártatlanság, a tisztaság szimbólumaként a menyasszonyok koszorúit díszítette, de az Érmelléken, illetve más helyeken ma is fellelhető motívum az arák fejdíszén. A katolicizmusban Szűz Mária jelképe, illetve Szent Antal virága lett.

 

A szegények és a kisdedek oltalmazója

Szent Antal (1195–1231) történetéhez hozzátartozik, hogy a portugáliai Lisszabonban született. Szülei előkelő, gazdag emberek voltak, így az ifjú Fernando – később vette fel az Antal nevet Remete Szent Antal tiszteletére – rangjához méltó nevelést kapott. Már tizenöt éves korától az Ágoston-rendi kanonokoknál tanult. Itt annyira megkedvelte a kolostori életet, hogy tizenhét esztendős korában letette a szerzetesi fogadalmat.

1220-ban Európába hozták az első ferences vértanúk földi maradványait. Ez olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy maga is ferences szerzetes lett. Nagy alázata és mélységes lelki élete Marokkóba vitte hirdetni az evangéliumot, de súlyos betegsége miatt vissza kellett térnie Európába.

A hajó, amelyen hazafelé utazott, viharba került és Szicíliára sodorta. Kilenc hónapot töltött a szigeten, mire visszanyerte egészségét. A ferences és a Domonkos-rendi szerzetesek egyik közös ünnepén prédikált először nyilvánosan, mely szónoklat után Európa-szerte híressé vált. Hatalmas tömegek hallgatták étlen-szomjan, mint egykor Jézust a pusztában. A legendák szerint beszédeit Isten különös jelekkel kísérte.

Papi missziója nem merült ki az evangélium hirdetésében. Felkereste a szükségben szenvedőket, és mindennap gondja volt rájuk. Ő maga önsanyargató életet élt, amely nemsokára kimerítette. Szintén az őt övező legendák és csodák szerint egyik alkalommal éppen imádkozott, kezében liliommal, amikor az imakönyv felett egy gyönyörű kisgyermek, a kis Jézus jelent meg. Így látja őt ma is a katolikus világ: karján a kisded Jézussal, kezében liliommal. Ezért fűződik nevéhez a kisdedek áldása és a liliomok megszentelése.

A csodás eset után Antal Padova felé indult a ferencesek kíséretében, de már nem érkezett meg oda. Az arcellai kolostorban (Padova mellett) harminchat esztendős korában meghalt. Egy évvel később IX. Gergely pápa szentté avatta.

A csodák, amelyek éltében övezték, továbbkísérték halála után is. Páduai Szent Antal többek között a szegények védőszentje is, ezért a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál.

Sírja a padovai Szent Antal-bazilikában található, mely manapság is híres zarándokhely. Június 13-án, azaz halálának napján tartják templomi ünnepét.

 

Könyörögj érettünk!

A Szent Antal-napi könyörgések nagy jelentőséggel bírtak az Érmelléken sok száz esztendőn keresztül. Ezeket a litániákat kilenc egymást követő kedden végezték és végzik manapság is. A keddi nap megtartása abból a jámbor szokásból ered, miszerint a szerzetes keddi napon halt meg, és Isten is keddi napokon tüntette ki őt számos csodával. 1617-ben történt csoda szerint egy előkelő bolognai (Olaszország) nőnek jelent meg, aki kéréssel fordult hozzá. A szent így válaszolt neki: „Imádkozz kilenc egymást követő kedden Szent Ferenc templomában, s meghallgatást fogsz nyerni.” Ezt a szokást mind a mai napig betartják a hozzá könyörgők.

Az érmelléki katolikus templomokban a meghallgatásért és a segítségért cserében hálatáblácskák övezik a Szent Antal-szobrokat.

Június közepén manapság is megszentelik a liliomokat, illetve megtartják az ünnepét.

Érmihályfalván az unitusok pénteken szentelték meg a feddhetetlenség virágait és áldották meg a gyermekeket. Szintén Mihályfalván a római katolikus templomban vasárnap tartották a Szent Antal-napi búcsú ünnepét, ahová hagyományszerűen minden környező település katolikus papjai és hívei is hivatalosak voltak. A szentmisét Tímár Sándor Asztrik, a kaplonyi (Szatmár megye) Ferenc-rendi kolostor plébánosa és házfőnöke celebrálta.

Érselénden is – ahol a szegények gondviselőjének valóságos kultusza van – a múlt héten hintettek szenteltvizet a liliomokra. Annál is inkább, mivel az ottani templom és annak gyülekezete felett is ő őrködik.

Sütő Éva