Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Szatírák, szerelmek és irodalmi barangolás a Bárkával

A Holnaposok Irodalmi Fesztivál zárórendezvényén, amelyet vasárnap tartottak meg a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban, először Nadányi Zoltán (1892–1955) költő, író, műfordító életútjáról hallhattak az érdeklődők, majd a békéscsabai Bárka művészeti folyóirat legújabb lapszámával, néhány szerzőjének alkotásával ismerkedhettek meg a résztvevők.

A megjelenteket házigazdaként Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője köszöntötte. Mint mondta, Nadányi sok szállal kötődött Váradhoz, ezért is tartották fontosnak, hogy szó legyen róla e fesztivál keretében.

Nadányinak több költeményét is megzenésítették. Amint kiderült, egyik verséből úgymond sláger is lett, hiszen az Ezüsthálóval foglak című alkotása a Halálos tavasz című film híres betétdalának szövege, a zeneszámot Karády Katalin énekelte. Ez a dal el is hangzott az összejövetelen Kocsis Csaba költő, író, dalszerző előadásában.

szatirak 1

Kocsis Csaba, Bakó Endre és Szűcs László

Ezután Bakó Endre debreceni irodalomtörténész Nadányi Zoltán világa című könyve bemutatójának apropóján az irodalmár mesélt a költő életéről, váradi esztendeiről, művészetéről. Nadányi Zoltán még nem volt 14 éves, amikor első verse megjelent a Nagyvárad című lapban. Petőfi Sándor és Arany János költészetének hatása alatt írta első verseit. Húszéves korától kezdte kialakítani saját stílusát, az esztéticizmus vonalán haladt. A premontrei gimnáziumba járt Nagyváradon, ám voltak évek, amikor magántanuló volt a feketegyörösi születésű ifjú. 1910-ben iratkozott be a váradi katolikus jogakadémiára. A Nadányi família híres család volt. Krúdy Gyula is említést tett róluk egyik írásában. Nadányi Zoltán édesapja lecsúszott földbirtokos volt, úgyhogy a poéta jól ismerte a dzsentrivilágot. 1920-ban átköltözött Berettyóújfaluba, ahol 1927-ben főlevéltáros lett. babits Mihály szerette Nadányit, és Kosztolányi Dezsővel is jó barátságban volt. Kosztolányi 1935-ben leutazott Berettyóújfaluba Nadányi egyik irodalmi estjére. Kosztolányi és Nadányi levelezése megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban, illetve egy része a berettyóújfalui múzeumban. Sárrét központját, Berettyóújfalut Nadányi nem szerette. A település a dzsentrik tanyája lett, s a költő elkezdte gúnyolni őket és az akkori közállapotokat. Így született meg a szatirikus versekből álló Piripócs-ciklus. A váradi Szigligeti Társaságot is kigúnyolta. Jelentős verse A testőr című alkotás, amely Bessenyei György emlékét idézi meg. Ezenkívül csakis a szerelem foglalkoztatta. ’45 után is főleg csak szerelmes verseket írt. Néhány filozófiai témájú műve elvész a szerelmi versek özönében. A sorskérdések iránt nem érdeklődött. Képessége, tehetsége szerint a legnagyobbak közé kerülhetett volna, ám „könnyűnek találtatott”. A Körmenet című versének egyébként Lator László volt nagy rajongója. 1955-ben Nadányi, amikor újra visszatérhetett az irodalomba, megbetegedett (gégerákban, akárcsak az édesapja), és még az évben meghalt. Az előadó megjegyezte: sok kritikus nem réti, hogy ekkora tálentummal hogyhogy nem érdekelte, csak a szerelmi költészet.

szatirak 2

Elek Tibor, Farkas Wellmann Éva és Kiss Ottó

A találkozó második részében a kortárs költészeté volt a főszerep. A Bárka folyóirat új lapszámáról a kiadvány főszerkesztője, Elek Tibor mondott ismertetőt, később pedig egyik esszéjét is felolvasta. Saját verseiből olvasott föl továbbá Szűcs László, valamint Elek Tibor bárkás kollégái, Farkas Wellmann Éva és a József Attila-díjas Kiss Ottó. Kocsis Csaba kortárs költők megzenésített verseiből adott elő néhányat, valamint saját lírájából is ízelítőt adott. Befejezésül a legkisebb néző, egy pöttöm leányka Kiss Ottó egyik gyermekversét mondta el.

Tóth Hajnal