Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Sportoljunk az egészségért

A túlzásba vitt sportolás éppoly egészségtelen, mint a mozgásszegény életmód. Az igazi sportolást csak akkor érdemes elkezdeni, amikor a szervezet hozzászokott a rendszeres mozgáshoz.

Közismert, hogy a mértéktelenség a sportban is káros, ám furcsa módon a szakemberek között nincs egyetértés abban, hogy vajon egy egészséges embernek mennyit kell mozognia ahhoz, hogy jól érezze magát. Szerencsére van néhány, széles körben elfogadott általános szabály, amely biztos kapaszkodót jelent.

sportoljunk 5

Kezdőknek mindenféle mozgás – akár a jelentéktelennek tűnő is – aranyat ér, mert a szervezetük azonnal reagál az újdonságra, mégpedig pozitív módon. Több energia raktározódik el, az izmok több fehérjét tárolnak, élénkül az enzimtermelés. Már azzal is sokat tehet az ember a jobb közérzetért, ha csak néhány apróságon változtat. Íme néhány klasszikus megoldás: a liftezésénél jobb a lépcsőjárás, az autós bevásárlás helyett a kerékpározás, vagy egy-két buszmegálló felcserélése gyalogszerre.

A komoly, valódi sportolást csak akkor érdemes elkezdeni, amikor a szervezet hozzászokott a rendszeres mozgáshoz. Ekkor a visszafogott, de módszeres terhelés a legjobb. Heti három alkalommal 20–30 perc kerékpározást, sétát ajánlanak. A következő lépcsőfok már valamivel komolyabb kihívást jelent, és először is több időt igényel, kétnaponként legalább félórányit. A mozgáshoz szokott szervezetet ez nem terheli meg, sőt, javul a szívműködés, növekszik az általános teljesítőképesség. A szív rendszeres edzése nagyon fontos, ám a test motorját sem szabad túlterhelni. Az ideális szívverés: 180 ütés/perc mínusz az életkor – természetesen sportolás közben. A szívműködés más módszerrel is ellenőrizhető: minden rendben van, ha kocogás közben az ember képes kifulladás nélkül társával néhány szót váltani.

A haladó sportolóknak a szakemberek a futást, a kocogást vagy a kerékpározást ajánlják, bár ezekhez nem elég a kitartás, jó erőnlétre is szükség van. Ebben segít a naponta végzett súlyzózás. A szervezet eleinte a mozgásra izomlázzal válaszol, aminek a tüneteit az izomrostok apró sérülései okozzák. Rozmaringos fürdővel, az érintett izmok enyhe masszírozásával enyhíthetők a panaszok. Az izomláz elkerülhető rendszeres bemelegítéssel, nyújtással, fokozatos terheléssel.

A sportolás alkalmával előforduló sérülések megelőzéséhez fontos a helyes bemelegítés, az emberi szervezet ugyanis nem alkalmas arra, hogy teljesítménye néhány másodperc alatt száz százalékra nőjön. Bemelegítéskor az energia-anyagcsere felgyorsul, növekszik az izomzat, az inak- és szalagok hajlékonysága. Célszerű minél egyszerűbb gyakorlatokat választani, melyekre mindenki könnyebben veszi rá magát. Javasolt a nagy izmok (váll, has, láb, felkar stb.) mozgásgyakorlatával kezdeni, végül a különösen igénybe vett testrészek mozgatása következik. Fontos, hogy a bemelegítés és az edzés között ne teljen el több mint 15 másodperc, mert egyébként a test ismét lehűl, s az addig végzett munka hiábavalóvá válik.

Még a helyes bemelegítések ellenére is előfordulhatnak sérülések. A hirtelen fájdalom általában szakadásra utal, a lassú, terhelésre egyre erősebb fájdalom inkább rándulásra. Kezelését minél előbb el kell kezdeni. A tompasérüléseknél fontos a sérült rész jegelése, a végtag felpolcolása. Egy-egy hűtési szakasz max. 20 percig tartson, a hideg lényeges fájdalomenyhítő hatású, és az ödéma-képződés (vizenyős duzzanat), valamint a gyulladásos reakció csökkenését eredményezi. Sérüléskor a kisebb, vékonyabb erek elpattanhatnak, ez bevérzéssel jár, amit a jegelés mellett nyomókötéssel lehet csökkenteni. A felpolcolásnak nagy jelentősége van, mert csökkenti a duzzanatot, és gyorsítja annak megszűnését. Ez a módszer elsőként ajánlott rándulásokra, zúzódásokra, ízületi vérömleny esetén, ínhüvelygyulladásra, teniszkönyökre és nyálkatömlő-gyulladásra. Eredménytelenség esetén jöhet a szakorvos!

Győri György belgyógyász szakorvos