Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Sértő törvénytervezet

Biró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei szenátora tegnap sajtótájékoztatón reagált Bogdan Diaconu független bukaresti képviselő – az Egyesült Románia Párt (PRU) alapítójának – hétfőn benyújtott törvénytervezetére, amely a magyar, illetve minden idegen nyelv használatát korlátozná Romániában a közintézményekben mind szóban, mind írásban, illetve arra is kitér, hogy az alkalmazottaknak egymás között is kötelezően az állam hivatalos nyelvét kell használniuk, ellenkező esetben felbontható velük a munkaszerződés, sőt többé nem is alkalmazhatók közalkalmazottként.

serto

„Nagy méretű instabilitás érzékelhető a parlamentben. Mindenki a maga problémájával van elfoglalva. Legalább három lépéssel előre kéne gondolkodni, milyen következménnyel jár egy-egy törvénytervezet jóváhagyása” – fogalmazott Biró Rozália. Mint hozzátette, a hétfőn Bogdan Diaconu által leadott törvénytervezet azt szabályozná, hogy tiszteletben kell tartani a román mint hivatalos nyelv használatát. Azaz előirányozná, hogy hivatalos környezetben a román nyelven kívül egyéb nyelv nem használható, és egymás között a román állam alkalmazottai sem használhatnak egyéb nyelvet. Amennyiben valaki nem román állampolgár, az kérheti a tolmácsolást. A törvénytervezet például megtiltaná az utcák neveinek stb. más nyelvű feliratozásait, illetve 30 napot ad az „idegen nyelvű” feliratok eltüntetéseire a törvénytervezet. A közérdekű információk feltüntetése is kizárólag az állam nyelvén, azaz románul lenne lehetséges.

Ezzel kapcsolatban Biró szenátor több ellentmondást is felsorolt. „Ezen a héten nem lehetett politikai nyilatkozatot tenni, de amikor lesz rá alkalmam, megteszem” – fogalmazott. Pontokba szedve próbálta cáfolni e törvénytervezet indoklását, mely Diaconu szerint nem alkotmány- és nem törvényellenes. De az Alkotmány 6. cikkelyét sérti, ugyanis e szerint biztosítani kell a nemzeti kisebbségek jogát ahhoz, hogy megőrizzék, fejlesszék és kifejezzék etnikai, nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási hovatartozásukat, értékeiket. Ennek pedig eleve ellentmond, hogy a közszférából kitiltaná a magyar nyelv használatát. Ezen kívül az Alkotmány 20. cikkelye, amely az emberi jogok nemzetközi keretegyezményére vonatkozik, határozottan leszögezi, hogy mindazon egyetemes emberi jogok kitételeit, amelyeket elfogadtak az emberi jogok egyetemes nyilatkozata keretében, tiszteletben kell tartani, illetve ugyanitt a 2. bekezdésben kimondják, hogy amennyiben az ország törvényei korlátozóbbak, akkor a nemzetközi egyezményeket kell használni.

„Nem szabad elvonatkoztatnunk attól, hogy ilyen és hasonló szemléletű törvényhozók dolgoznak Románia parlamentjében. Szükséges a továbbiakban az, hogy együtt, mint magyar közösség, Romániában élő kisebbségek őrködjünk a már megszületett törvények fölött, amelyek az elmúlt 25 év következetes, a nemzeti kisebbségek frakciója révén elért érdekképviseleti munkának eredményei” – hangsúlyozta a szenátor. Hozzátette, nem a román közösség ellen és nem az állam hivatalos nyelve ellen szól a politikai nyilatkozata, hanem a magyar közösségért és a nemzeti kisebbségi közösségekért annak érdekében, hogy betartsák azt, amire ígéretet tettek, amikor aláírták a keretegyezményeket. „Romániának szavahihető kötelezettségvállalása kell legyen az EU-ban” – fogalmazott a szenátor.

Sükösd T. Krisztina