Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Saját gyermekük jogait sértik

Különböző internetes közösségi oldalakon keresgélve portrék és egyéb fotográfiák tömege tekinthető meg. Egyéni és csoportos képekről van szó általában, amelyek többnyire tudatosan kerülnek fel a világhálóra, és járnak be különböző online felületeket. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy a szülői hozzáállástól függetlenül, milyen mértékben helytelen gyermekek képeit közzétenni ezeken.

sajat gyermekeik

A közösségi oldalak (facebook, twitter) nagyon sok kiskorú fényképét terjesztik, amelyeket sok esetben nem maguk a gyerekek, hanem a szülők tesznek közzé. A gyerekek, de a szülők sem gondolnak bele abba, hogy a képek, amiket megosztanak magukról vagy másokról, mit közvetítenek azok felé, akik megtekintik ezeket, és egyáltalán, kik azok, akik nézegetik őket – nem csupán az „Ismerősök”, hanem bizony ismeretlenek is.

A polgári törvénykönyv (74. cikkely) világosan meghatározza, hogy egy személyről magántérben készített felvétel (fénykép vagy hangfelvétel) nyilvános felhasználása az illető engedélye nélkül, sőt, egyáltalán maga a felvétel elkészítése, bűncselekménynek számít, ami bírsággal, de akár börtönnel is büntethető. Amennyiben a felvétel a lefényképezett személyt nyilvános tevékenység végzése közben örökíti meg, nyilvános térben készül és nem kompromittáló rá nézve (például művészek, sportolók szereplései esetében), a felhasználása nem von maga után jogi következményeket beleegyezés kérése nélkül sem.

A témában Szántó Ildikót, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Bihar megyei vezetőjét kérdeztük, aki a gyermekek intim szférájának tiszteletben tartásával kapcsolatban az 1018/2002-es törvényhatározatot említette meg. A hangsúly az engedélykérésen van, mint azt elmondta, bármiféle felhasználásról legyen is szó, azonban kiskorúakra vonatkozóan ez mindig egy második személy megkeresését jelenti, aki felel a szóban forgó gyerekért: a szülők vagy más személyek, akik jogilag vállaltak felelősséget érte (például nevelőszülők vagy intézetekben elhelyezett kiskorúak esetében).

Közintézmények természetesen nem közölhetnek semmiféle adatot azokról a személyekről, akik valamilyen módon rendelkeznek ezekkel, ellenben gyakran előfordul, hogy maguk a szülők teszik ezt meg, akik gyakran saját kezdeményezésből, a gyerek megkérdezése nélkül tesznek közzé fényképeket róluk, azzal, hogy például beteg gyerekeikről közölnek fotókat. Ezekben az esetekben minden bizonnyal tudatni szeretnék az „ismerősökkel” azt, hogy milyen a gyermekük egészségi állapota például egy operáció után, de a hihetetlenül hétköznapivá és elfogadottá vált megosztási kényszer miatt több mint valószínű, hogy bele sem gondolnak abba, hogy engedélyt kellett volna kérniük a fényképen alvó vagy láthatóan szenvedő arckifejezéssel szerepelő gyerektől, aki nem valószínű, hogy önszántából szerepelne kiszolgáltatott helyzetében. A szülők ilyenkor a gyermek magánélethez való jogát sértik meg, ami kortól függetlenül megilleti őt, és amelyet a 272/2004 –es, a gyermek jogait védő törvény ír elő, megtiltva olyan természetű képek mások általi közzétételét, amelyek sértik a magánszféráját, és kompromittáló jelleggel bírnak. Amennyiben nem a szülők teszik közzé a gyermek képét, kérhetik, hogy az engedély nélkül megjelenítő internetes felületek ezeket vegyék le az oldalaikról, és nem árt tudni, hogy büntetés is kiszabható ellenük (500 és 1500 között változó összegekben).

A kiskorúban, akinek visszaélnek a jogaival, kevésbé valószínű, hogy felmerül annak a lehetősége, hogy nemet mondjon az őt ábrázolandó fotó elkészítésére és utólagos közzétételére, különösen, ha abban a korban van, amikor maga is aktívan használja ezeket az online felületeket, és persze, csak abban az esetben, ha egyáltalán van tiltakozási lehetősége. Felelősségteljesebb és tájékozottabb szülőkre van szükség.

Szamos Mariann