Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Rossz az ország lakóinak egészségi állapota

Elérhetővé vált a Románia népességének egészségi állapotáról szóló 2016-os elemzés mely az lakosság 2016-ös egészségi állapotát, a 2006 –2015 közötti időszakot vizsgálja, illetve összehasonlítja azt más uniós tagállamokéval

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

A jelentés a halálozási okok alakulását is vizsgálja. Az százezer főre vonatkozó adatokból az látható, hogy 2006. és 2015. között csökkent a szív- és érrendszeri betegségekben és balesetekben elhunytak száma, nőtt ellenben a daganatos, légzőszervi és emésztőrendszeri betegségekben elhunytaké. Bár az említett időszakban csökkent a gyermekhalandóság, az uniós tagállamok között még Romániában a legnagyobb ennek száma más országokkal összehasonlítva.

Rossz hír számunkra, hogy 2015-ben országos szinten Bihar megyében fedezték fel a legtöbb új daganatos megbetegedést, második helyen Brassó, a harmadikon pedig Botoşani megye áll, a legkevesebb új megbetegedést Hargita megyéből jelezték.

A jelentés szerint nőtt a mentális megbetegedések száma is, a legtöbb esetet Vâlcea, Argeş és Olt megyékben tartották nyilván, Beszterce-Naszód megyéből jelezték a legkevesebb ilyen  jellegű megbetegedést.

A várható élettartam 75,41 év volt 2015-ben Romániában, a nők 78,91 a férfiak pedig  71,96 évre számíthattak, míg az Európai Unióban 2014-ben 80,9 év volt a várható élettartam. Az unióban egyébként Spanyolország állt az első helyen, az ott élők 83,9 évre számíthattak.

 

Rosszul állunk

Az uniós összehasonlításokban egyébként elég rosszul áll Románia a korrigált, elveszített potenciális életévek (Disability Adjusted Life Years – DALY) összehasonlításai szerint.

Az iszkémiás szívbetegség gyakorisága kétszer-háromszor nagyobb Romániában, int Nyugat-Európában, tíz százalékkal nagyobb, mint Lengyelországban, de feleannyi, mint Bulgáriában.

Az agyvérzések száma háromszor-négyszer nagyobb, mint a nyugat-európai országoknak, 30 százalékkal több, mint Lengyelországban, ellenben 60 százalékkal kevesebb, mint Bulgáriában.

A magas vérnyomásos száma 18-szor nagyobb, mint Hollandiában, 15-ször Nagy Britanniához, ötszöröse a Lengyelországban, négyszerese a Németországban jegyzett eseteknek. Bulgáriához képest 75 százalékkal magasabb ezeknek az eseteknek a száma.

Májcirózisos beteg 11-szer több van Romániában, mint Hollandiában, közel négyszer több mint Nagy-Britanniában, háromszor több mint Németországban és kétszer több mint Lengyelországban vagy Bulgáriában.

A légúti fertőzése száma kétszerese a Hollandiában jelzettnek, 30 százalékkal több, mint Bulgáriában, 40 százalékkal nagyobb, mint Nagy-Britanniában és 70Száalékkal több mint Lengyelországban.

Az érzékszervi megbetegedések (hallás, látás stb.) száma Romániában Lengyelországhoz és Bulgáriához hasonlóan kétszerese a hollandiai, németországi és nagy-britanniai átlagnak

Romániában közel duplája a cukorbetegek száma a nagy-britanniai betegekének, 75 százalékkal több, mint Bulgáriában, 40 százalékkal több esetben van, mint Hollandiában, ellenben mintegy 30 százalékkal kevesebb, mint Németországban vagy Lengyelországban.

Méhnyakrákos beteg hatszor több van, mint Hollandiában, ötször több mint Nagy-Britanniában, négyszer, mint Németországban, az esetek száma kétszerese a lengyelországiaknak, de fele a bulgáriaiaknak.

Romániában – Bulgáriához hasonlóan – kétszer több gyomorrákos eset van, mint Nagy-Britanniában, 50 százalékkal több, mint Németországban és 30 százalékkal több, mint Bulgáriában.

Májrákos esetből háromszor több van, mint Hollandiában vagy Lengyelországban kétszer több mint Nagy-Britanniában, 60 százalékkal nagyobb az este száma a németországiaknál és 15 százalékkal a bulgáriaiakénál.

A tuberkulózis 21-szer gyakoribb, mint Hollandiában vagy Németországban, 12-szer, mint Nagy-Britanniában, az esetek száma négyszer nagyobb, mint Lengyelországban, és háromszorosa a bulgáriaiakénak.

 

Több a baleset is

A közlekedési balesetek száma a kelet-európai országokhoz hasonlóan körülbelül kétszerese a Nyugat-Európában történt baleseteknek.

Romániában és Bulgáriában hasonló az autóagresszió (önmagával szembeni agresszió) mértéke, 75 százalékkal nagyobb, mint Nagy-Britanniában, 60 százalékkal, mint Lengyelországban, 30 százalékkal több eset van a hollandiai, és 15 százalékkal több a németországi eseteknél.

A személyek között erőszak körülbelül 10 százalékkal kevesebb, mind Bulgáriában vagy Lengyelországban, kétszerese azonban a Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában mért eseteknél.

A fulladásos elhalálozások száma körülbelül ugyanannyi, mint Lengyelországban, de nyolcszorosa a Németországban és hétszerese a Hollandiában és Nagy-Britanniában történő eseteknek, és 55 százalékkal több, mint Bulgáriában.

Fried Noémi Lujza