Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Rettegett kór: az AIDS

Az AIDS-et, vagyis a szerzett immunhiányos betegséget okozó HIV-fertőzést 1981-ben azonosították. Azóta nemcsak a fertőzöttek társadalmi megítélése, hanem a terápiában is óriásit lépett előre az orvostudomány.

rettegett

Több tízmillió HIV-fertőzött él a Földön

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilvántartása szerint az AIDS-járvány megjelenése óta a HIV szerte a világon több mint 78 millió embert fertőzött meg, akiknek fele bele is halt a betegségbe. 2013 végén bolygónkon megközelítőleg 35 millió HIV-fertőzött élt. A WHO szerint ez annyit tesz, hogy a 15–49 év közötti emberek mintegy 0,8 százaléka érintett, ugyanakkor a betegség százalékos előfordulása országonként és régiónként meglehetősen nagy szórást mutat. A leginkább fertőzött terület a mai napig Fekete-Afrika, vagyis a kontinens Szaharától délre fekvő része. Itt húszból egy felnőtt fertőzött, egyúttal ebben a régióban és a világ összes HIV-fertőzöttjének több mint 70 százaléka. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a közel 25 millió négyzetkilométeres terület a Föld legszegényebb vidéke.

A HIV szervezetünk védekező mechanizmusát, az immunrendszer sejtjeit, ezen belül is elsősorban az ún. T-limfociták bizonyos fajtáit pusztítja el. Az immunrendszer fokozatos gyengülésével a testet olyan kórokozók is megtámadhatják, amelyek az egészséges szervezetben nem, vagy csak enyhe lefolyású betegséget okoznak, továbbá könnyen alakulnak ki daganatok. A fertőzést követően a tünetek jellemzően évekkel később mutatkoznak (az átlag 5 év), miközben az érintettek további embereknek adhatják át a kórokozót. A HIV testnedveken (ondón, véren, hüvely- és előváladékon, valamint anyatejen) keresztül fertőz tovább. A statisztikák szerint a két legfontosabb rizikófaktor az óvszer nélküli közösülés, illetve az intravénás droghasználók körében a közös tűhasználat. A betegséget ezeken kívül többek között fertőzött vérkészítmények is továbbadhatják.

 

A kór lefolyása

A kór lefolyásának első szakasza a HIV lappangási időszaka, ez többnyire 3–4 hétig tart. Ezt követi a második szakasz (ezt primer vagy akut HIV-tünetegyüttesnek nevezik), amikor a páciensen a nyirokcsomók ideiglenes megnagyobbodása, valamint kanyaróra emlékeztető bőrkiütések figyelhetők meg, e szimptómákat láz, izomfájdalom, rossz közérzet, fáradékonyság kísérik, majd a tünetek pár hét elteltével váratlanul megszűnnek. Ezt követően a harmadik szakaszban a beteg éveken keresztül (akár 8 évig is) tünetmentes, miközben a vírus tovább szaporodik a szervezetében. A negyedik szakasz (elnevezése: tünetmentes HIV-betegség) jellemzője, hogy újra nyirokcsomó-megnagyobbodás tapasztalható, illetve hasmenés, szájpenész, övsömör jelentkezik; e tüneteket lázrohamok, gyors fogyás, éjjeli izzadás kísérik, és végül az utolsó szakaszt nevezik AIDS-betegségnek.

 

A HIV terjedése

A HIV igen sérülékeny, és a szervezeten kívül nem sokáig életképes: nem terjed mindennapos fizikai érintkezés vagy cseppfertőzés (tüsszentés, köhögés) útján. Más nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, genitális herpesz, kankó) viszont növelik a HIV-fertőzés kockázatát. A HIV az ún. retróvírusok közé tartozik, emberben és más gerincesekben egyaránt előfordulhat. A vírus nagyjából az 1950-es években terjedt el Afrikában, majd egy évtizeddel később jelent meg az amerikai kontinensen. Ahogy az immunrendszer gyengül, úgy válik a beteg fogékonnyá visszatérő vagy krónikus fertőzésekre. A leggyakrabban előforduló fertőzések között szerepel a Pneumocysris carinii okozta tüdőgyulladás, az agyi toxoplazmózis, a citomegalovírus vagy Cryptococcus okozta agyhártyagyulladás. A férfi homoszexuális betegeknél bizonyos daganatok gyakrabban fordulnak elő; többnyire a Kaposi-szarkóma. A legtöbb felnőttkori AIDS-es beteg várható átlagos élettartama a tünetek megjelenésétől kezdve 1–3 év.

Az AIDS terápiája elsősorban az ismétlődő és sokszor könyörtelen fertőzések gyógyszeres kezelését jelenti. A vírus szaporodását gátló vagy módosító gyógyszeres, ill. egyéb kezeléssel csak szerény eredményeket sikerül elérni.  A legismertebbek az ún. antiretrovirális szerek, ezeknek azonban erős mellékhatásai vannak, azonban a legnagyobb gond az, hogy a HIV-vírusok hamar ellenállóvá válnak bármely antiretrovirális szerrel szemben.

 

A kór társadalmi következményei

Mint minden gyógyíthatatlan járványos betegségek, az AIDS-nek is mélyreható társadalmi következményei vannak. Továbbterjedése csak a betegséggel és a fertőzés módjával kapcsolatos átfogó ismeretterjesztés segítségével állítható meg. Az elsődleges kockázatot a szexuális közösülés jelenti, a fertőzés ilyen jellegű átvitele óvszer használatával megelőzhető. A legsúlyosabban érintett afrikai országok kormányai többféleképpen próbálták felvenni a harcot a járvánnyal. Egyesek a gyógyszergyártókkal kötöttek megállapodásokat annak érdekében, hogy a HIV-elleni szerek olcsóbbak legyenek. Mások – pl. Dél-Afrika – maguk kezdtek ilyen gyógyszerek gyártásába, és több helyütt az Afrikában honos gyógynövények felhasználási lehetőségeit vizsgálják. Világszerte nagy szerepet szánnak az oktatásnak, a prostitúció szabályozásának, továbbá az AIDS-szűréseket előíró jogszabályok megalkotásának és végrehajtásának.

 

Szexuális felvilágosítás

Két nagy hibát követhet el, aki a fiatalokat szeretné felkészíteni a szexuális életre: ha csak a nemi betegségekről beszél, vagy ha egyáltalán nem ejt szót az aktus során átvihető fertőzések kockázatáról. Persze azt is el kell mondani, hogy a mindent elsöprő érzelem, a szerelem és a fellobbanó érzékiség, a testi vágy nem mindig jár együtt, hiba lenne összetéveszteni. A szex örömforrás, oldja a stresszt és megerősíti az összetartás érzését. Ám fontos tudni, hogy intim kapcsolatban nemcsak az örömöket és gondokat oszthatják meg egymással a párok, hanem a kórokozóikat is. Már egy csók is számos veszélyt hordozhat magában, hát még egy hirtelen fellobbanásból lebonyolított, gyors kielégülésre törekvő, alkalmi pásztoróra!

Győri György