Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Reméljük, lebontható az európai közöny fala

Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség külügyi titkára, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke nemrégiben Nagyváradon is bemutatta Magyar Bukarest című kötetét, amely a román fővárosban élő neves és sikeres magyarokkal készített rádióinterjúk írott és szerkesztett változatát fogja össze. A találkozón elhangzott az is, hogy a bukaresti románság jelentős része vajmi keveset tud a romániai magyarokról. A kötetbemutató után beszélgettünk az egykori újságíróval, politikussal.
– Az elhangzott, hogy Bukarestben keveset tudnak rólunk, romániai magyarokról. Mi a helyzet Brüsszelben, ott mennyit tudnak a mi helyzetünkről?

– Nem illik visszakérdezni egy újságírót, de mit tudunk mi a franciaországi bretonok vagy a Görögországban élő törökök helyzetéről? Tulajdonképpen annyit, amennyi a napi munkakapcsolatban eljut hozzánk – most azokra gondolok, akik Brüsszelben dolgoznak. Nagyon fontos része az ottani munkának, hogy megismertessük az erdélyi valóságot, a romániai magyar közösséget az ottani emberekkel. A különböző beszélgetések során mindig elmondom, hogy erdélyi magyar vagyok, Erdély pedig Romániának egy része, sokan erre már azt mondják, ne is folytassam, mert ismerik a kelet-európai helyzetet, jöttek-mentek a határok az emberek feje fölött, háborúk voltak, és még mindig nemzetiségi problémák vannak. Tehát van már egy erős közeg, amely ismeri, tudja, hogy itt sajátos helyzetben él közel másfél millió magyar, és akik a kisebbségpolitikával, emberi jogokkal foglalkoznak, azok ismerik, hogy számos megoldatlan probléma van az Európa legnagyobb, egy országban élő kisebbsége esetében.

– A romániai magyar sajtót követve az az érzésünk támad, hogy Brüsszelben tisztában vannak a mi helyzetünkkel, ismerik a gondjainkat, bajainkat, csak éppen az Európai Unió nem akar mélyebben foglalkozni a kisebbségpolitikai kérdésekkel, mert belügynek tekinti azokat.

– Azokban a körökben, ahol mi megfordulunk és ahol ezeket a témákat fel lehet vetni, ott tudnak rólunk. De természetesen Brüsszel kapcsán mi is inkább azokra a kérdésekre figyelünk, amelyek bennünket érintenek, és a kisebbségi közösségi téma hangsúlyos, de mellette vannak a mezőgazdasági, gazdasági, oktatási, ifjúsági és egyéb témák is.
Igen, Brüsszel elutasította az európai polgári kezdeményezésünket arra való hivatkozással, hogy nem uniós kompetencia a kisebbségi jog. De mi tudjuk jól, hogy technikailag is jól elő volt készítve az a dokumentum, olyan politikai területeket soroltunk fel, amelyekben már léteznek programok, és amelyeket kiegészítettünk volna egy kisebbségi öszszetevővel, ennek ellenére azt mondták, ez egy kisebbségi intézkedés-együttes, amely nem illeszkedik az uniós kompetenciákba, és elutasították. Az már egy politikai döntés, hogy valamit, ami nem tetten érhető, belemagyarázunk, ez erdélyi magyar szemmel figyelve cinikus is. Éppen ezért támadtuk meg a bíróságon. De ez csak egyik eszköz, várjuk a fellebbezés eredményét. Közben a munka nem állhat meg, mert a végső cél az, hogy jöjjön létre egy uniós keretszabályozás, tehát a kisebbségi jogokat foglalják össze egy keretbe, és az Európai Unió kérje azt számon a tagállamoktól.
Az a polgári kezdeményező bizottság, amely a Minority Safe Packet elindította, most átalakul egy politikai grémiummá, amely a kisebbségi keretszabályozás megalkotását fogja sürgetni az EU-ban. Több tagállam és fontos nagyrégiók is csatlakoztak már, és a FUEN ernyőszervezet mind a 93 európai kisebbségi közössége csatlakozott a kezdeményezéshez. Tehát azt mondhatjuk, egy kritikus tömeg alakult ki a kezdeményezők oldalán, ami nyomásgyakorlásként is működik. Így szépen az európai közöny fala, reméljük, lebontható a jövőben.

– Mint tudjuk, Romániában az elmélet sokszor nagyban eltér a gyakorlattól. Ami a magyar kisebbség helyzetét illeti, biztos elkészülnek majd a megfelelő jelentések, de hogyan befolyásolható majd az, hogy ne csak papíron legyen minden rendben, hanem a valóságban is?

– Nem Románia az egyetlen tagállam, amelyik úgy megy Brüsszelbe, hogy azt mondja, egyik vagy másik témában náluk otthon minden rendben van. Minden tagállam minden területen ezt próbálja bizonyítani, de mindig vannak intézmények, politikusok és szakértők, akik megfogalmazzák, hogy nem, ezen a területen nincsenek rendben a dolgok, és tudjuk, a kisebbségi jog területén még nem tartunk ott, hogy azt mondhassuk: elégedett a romániai magyar közösség. Tehát fontos, hogy megtaláljuk a lehetőségeket, amelyek révén elvárásainkat közvetíthetjük.
A FUEN ernyője alatt egyesülnek a különböző kisebbségi szándékok, megtaláltuk a közös nevezőt például a csupán pár száz főt számláló kisebbség problémái és a legnagyobb, a romániai magyar kisebbség problémái között. De ott vannak a dél-tiroli németek a maguk teljes körű autonómiájával, és még ők is fontosnak tartják azt, hogy az EU szintjén legyenek lefektetve a jogok, hiszen két fontos dologban állapodtunk meg: a meglévő jogokat szavatolják – és kétségtelenül Romániában is fontos egyéni jogaink vannak már meg, a másik pedig a jogérvényesítés, vagyis, hogy új jogokat adjanak a kisebbségeknek, ha ezt kérik. Romániában például közösségi jogokat a Partiumban vagy a Székelyföldön élők számára. El kell érni, és az EU-nak el kellene fogadnia, hiszen más területeken működik, hogy vannak jó gyakorlatok, például a dél-tiroli autonómia, amelyet Romániában is alkalmazni lehetne a sajátos helyzetnek megfelelően, és elfogadni végre a kisebbségi törvényt, amely a szórványban élőknek jelentene előrelépést.
Ezeket az elvárásokat egyesíti a közös szándék, és ez egy olyan erő, amivel hatni lehet a jövőben az Európai Unióban. De hogy konkrétumot mondjak, mi az, ami ezt az egészet előremozdíthatja: az európai szerződések módosítása. Ha minket például azzal utasítanak el, hogy a romániai magyarság ügye nem uniós kompetencia, akkor azt azzá kell tenni.

– A magyar kérdésekben mennyire hatékony az együttműködés a Magyarország határain kívüli magyar közösségek képviselőivel?

– Folyamatos a konzultáció, és számos olyan kérdés volt, amelyben sikerült a nemzeti együttműködést gyakorlatba ültetni. A polgári kezdeményezések témája például ilyen volt, mert a végére meg tudtunk egyezni abban, hogy mindenki egyként támogatja azt a kezdeményezést, amelyet elfogad az Európai Bizottság, illetve együttműködünk majd az aláírásgyűjtésben, ha erre sor kerül, tehát a szándék megvolt. Ezen az úton érdemes együtt továbbhaladni.
Az Európai Néppártban (EPP) például, ahol együtt ülnek a Fidesz, a KDNP, a felvidéki Magyar Közösség Pártja és az RMDSZ képviselői, nagyon jól együtt tudunk működni a belső politikai lobbiban, hogy az EPP dokumentumaiban, az alapprogramban, a választási programban hangsúlyosan jelenjen meg a kisebbségvédelem témája. Ezt közös fellépéssel tudtuk elérni.

– Információink szerint komoly esélye van arra, hogy az RMDSZ EP-választási listáján a harmadik helyre rangsorolják, és e szerint megvan a matematikai esélye a bejutásra…

– Az indulási szándékom nyilvános. Most következik a jelöltségi dokumentumok benyújtása, és február második felében ülésezik majd a Szövetségi Állandó Tanács, amelyen rangsorolják a jelölteket. Nem bocsátkoznék esélylatolgatásba. Több felkészült jelöltje van az RMDSZ-nek, és van egy belső megméretkezés. De a cél nem az egyénekről szól, hanem arról, hogy megmaradjon az erős képviselet az Európai Parlamentben, hogy az előbb említett témákban legyen, aki benyújtsa a romániai magyar közösség igényeit, hiszen más nem teszi ezt meg helyettünk.

– Mennyi annak az esélye, hogy ha az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt is önálló listával indul az EP-választáson, a megoszló magyar szavazatok miatt egyik párt jelöltjei sem jutnak be a brüsszeli testületbe?

– A romániai magyar közösség határozott álláspontot fogalmazott meg az elmúlt két választáson. Egyértelműen kiderült: nem pusztán néhány szavazaton múlott, hanem elsöprő többséggel az RMDSZ-t támogatták a magyar szavazók mind az önkormányzati, mind a parlamenti választáson. Azóta semmi nem történt, ami ezen változtatna, az RMDSZ tehát feljogosult arra, hogy ismét az EP-be küldje jelöltjeit. Bízunk abban, hogy ehhez megkapjuk a közösség erős támogatását, hiszen látják az eredményeinket, illetve látják azt a célt, amiért harcolunk Brüsszelben, és amelyhez itthonról erős mandátumra van szükség.
Borsi Balázs