Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Regionális taizéi találkozó volt Margittán

December 19-én ökumenikus regionális taizéi találkozót tartottak Margittán, Negyedszázada a bizalom zarándoklatán címmel. A szombati napon négyes jubileumra emlékeztek a margittaiak: a taizéi közösséget alapító Roger testvér születésének 100., halálának 10., az ökumenikus szerzetescsalád alapításának 75. évfordulójára, valamint arra, hogy a kisváros – akkori – fiataljai 25 évvel ezelőtt kezdték meg taizéi zarándoklataikat.

A Caritas Catolica által működtetett Szent Antal Idősek Otthonában szervezett találkozón nemcsak az egykori zarándokok, hanem a mai fiatalok is részt vettek, illetve olyan személyek is, akik szerették volna közelebbről megismerni a taizéi lelkiséget. A margittaiaikon kívül a környékbeli településekről is érkeztek résztvevők, Nagyváradról, Szatmárnémetiből és Kolozsvárról is.

A gazdag programot taizéi imaóra nyitotta, amelyen a monospetri római katolikus kórus is szolgálatot vállalt. A többszólamú éneklés az igazi elmélyülés felé vezette a lelkeket.

Az ünnepi megnyitón jelen volt Májernyik Mihály margittai esperes-plébános, aki örömmel üdvözölte a találkozó létrejöttét. Visszaemlékezett a városban kezdett szolgálata első időszakára, amikor ő is szívesen bekapcsolódott a helyi imaórákba, habár Taizébe nem sikerült eljutnia. Hangsúlyozta, hogy az ökumenikus imaalkalmak szervezőit és résztvevőit ezentúl is messzemenően támogatja.

Mihály atya tolmácsolta Böcskei László nagyváradi megyéspüspök üzenetét, aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a találkozón. A főpásztor a plébánoson keresztül üdvözölte az egybegyűlteket és áldását küldte a résztvevőkre.

Megemlítendő, hogy Böcskei püspök több alkalommal járt Taizében, az ott tapasztaltakkal kapcsolatosan a Keresztény Szó októberi számában osztotta meg gondolatait: „Taizéi tapasztalataim között első helyen a mélységes imát és elmélkedést említem. Az elcsendesedést és az elmélyülést, mint az Úr Jézus megismerésének és megértésének útját. Nagyon fontosnak látom azt, hogy a mai ember és a mai fiatal ne féljen az ilyen elcsendesüléstől és elmélyüléstől. A taizéi mindennapoknak is jelentős részét az ima és elmélkedés teszi ki. A mi életünkben is kell legyenek csendes pillanatok, amikor időt engedünk magunknak arra, hogy helyesen tájékozódjunk, döntsünk és lépjünk tovább. Amikor lehetőséget teremtünk magunkban arra, hogy Isten hangja rezonáljon bennünk. Ilyenkor szabadul fel a lélek a sokféle kötöttség alól, és leszünk alkalmasak arra, hogy az igazán fontosra gondoljunk, arra összpontosítsunk életünkben. A taizéi imádságok is ilyen belső megtapasztalásnak a kezdetét jelenthetik.”

Kovács Gyula református lelkipásztor is megjelent a rendezvényen és meleg hangon köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy Taizé számára is kiemelt hely, ahol egy asztal köré gyűlhetnek össze a világ keresztény fiataljai.

A taizéi közösség részéről a romániai zarándokokért felelős James testvér küldött írásos üzenetet az ünneplőknek: „Kedves fiatal és már nem annyira fiatal egybegyűltek Margittáról és máshonnan! Ahogy összegyűltök megünnepelni Roger testvér életét és mind azt a hatást, amelyet a Taizé váltott ki az életetekben és hitetekben, mi is gondolunk rátok és veletek együtt imádkozunk közösségünkben. A világ már kevésbé tűnik barátságosnak, annál inkább egy fenyegető helynek, mintsem a korai 90-es években, amikor a romániai fiatalok Taizébe való látogatása elkezdődött. Az élet bonyolultabb és a korai évek szabadságérzete gyakran keserűvé válhat. De Roger testvér üzenete, amelyet az evangéliumra alapozva hirdet, az hogy Isten velünk van, jelen van. Nem szabad megfélemlítsenek a nehéz napok – ezekre tekintsünk úgy, mint az élet kihívásaira, amelyeket Isten előkészít számunkra, megnyitja szívünket és egy valódi párbeszédre hív meg bennünket. Miközben találkoztok és visszaemlékeztek, tekintsetek előre, keressétek a reménység jeleit, amelyek jelen vannak mindennapi életünkben, olykor majdnem láthatatlanok, amiként a kis újszülött is, majdnem észrevétlenül született meg egy istállóban, Betlehemben. De azok számára, akik látni és hallani akarták az üzenetet – a szegény pásztorok, a messzi vidékekről érkező idegenek – ő ott van, és ő a Megváltó. Áldjon meg mindenkit az Úr, és várom, hogy minél előbb mindannyitokkal találkozhassak!”

A találkozó első részében a városban született, de jelenleg Kolozsváron élő Ozsváth Judit egyetemi oktató filmvetítéssel kísért bemutatót tartott Roger testvér, a bizalom zarándoka, az irgalmas szeretet apostola címmel. Roger testvér életútjának felelevenítésén túl az előadás az alapító lelkiségéről, egységvíziójáról és a legszegényebbekhez lehajló szeretetéről is szólt.

Az előadó kiemelte, hogy a taizéi közösség elsősorban belső zarándoklatra, a kiengesztelődés lélekben való megélésére hívja a fiatalokat. Taizé azért is töretlenül népszerű minden kor fiataljai számára, mert feltétel nélkül elfogadja őket olyanoknak, amilyenek, és meghallgatásukra törekszik. Taizé kísérni kívánja a fiatalokat azon az úton, amelyiken felfedezhetik a bizalommal teli hit forrásait.

A találkozó különböző programpontjai között lehetőség nyílott az elmúlt negyedszázad zarándoklatai során készített fényképekből rendezett kiállítás megtekintésére is. A résztvevők derűsen nézték végig a hangulatos feliratokkal ellátott, az épület belső falaira kifüggesztett közel 180 képet.

A délelőtti programban kapott helyet az a fórumszerű beszélgetés, amelynek résztvevői hangulatosan számoltak be korabeli taizéi élményeikről. Cseke Attila szenátor, aki szintén az egykori zarándokokhoz tartozott, kiemelte, hogy Taizé számára is meghatározó élményeket jelentett. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy sok év múltán már sok minden átértékelődött benne. „Talán a taizéi utazások alkalmával éreztük magunkat először igazán európaiaknak” – mondta. Akkor ez a tapasztalat is hangsúlyos volt, idővel viszont a lelki élmények lettek meghatározóak. A családjával Debrecenben élő Kucser Krisztián főként a lelki vetületet hangsúlyozta, a helyi egyházközség családos közösségének referensei, Krisztik Kornélia és Csongor számára a hit megélésének egy új formáját nyújtotta Taizé. Kornéliát különösen lenyűgözte az a nemes egyszerűség, amivel a Taizébe zarándokló fiatalok megélik hitüket: „Nem kellett kiöltözni a templomban, mint felénk, falun volt szokás. A taizéi templomban a földre ültünk, és csak az imára figyeltünk.”A fórum minden meghívottja kedves emlékként idézte fel a taizéi közösség rendezvényein, illetve a margittai összejövetelek alkalmával megélt élményeket. Elbeszéléseiket a korabeli zarándokutak, együttlétek kivetített képei „illusztrálták”.

A Caritas ízlésesen felszerelt ebédlőjében közösen elköltött ebéd után könyvbemutatóval folytatódott a találkozó délutáni programja. A Taizé, a közös út című – Ozsváth Judit által szerkesztett – kötetet Ozsváth József székelyhídi plébános ismertette. A helyi iskola középiskolás diákjai beszédes részletek felolvasásával színesítették az alkalmat. Az említett négyes évforduló apropóján készült kiadvány alapos összefoglalót nyújt Roger testvér és a taizéi közösség életéről és lelkiségéről, és számos tanúságtevő gondolatot fűz egybe – például – a taizéi Roger tesvértől, John testvértől, James testvértől, Böcskei László megyéspüspöktől, dr. Solt Páltól, a Magyar Legfelsőbb Bíróság és az ENSZ Emberi Jogi bizottságának egykori elnökétől, a kolozsvári református egyházzenész-lelkipásztor Adorjáni házaspártól stb.

A könyvbemutató után megható pillanatok következtek – a szervezők a margittai születésű, de ma már a világ különböző pontjain élő egykori zarándokok találkozóra küldött üzeneteit olvasták fel a jelenlévőknek. Az interneten és telefonon érkezett üzenetek felolvasása közben a résztvevők falra vetített képeken láthatták a küldők mai arcát. Valamennyien igen mély megérintettségről tettek tanúbizonyságot – Seattle-től Shanghai-ig, Londontól, Stockholmtól Genfig azt jelezték vissza, hogy a taizéi lelkiség, az egykori margittai csoportban megélt élmények máig kísérik életüket. Az üzenetek olvasóin túl a hallgatóság nagy része is könnyeivel küszködött a meleg szavak hallatán.

Az esti imát megelőzően Kiss Károly, a Caritas Catolica margittai részlegének vezetője tartott workshopot Az irgalmas szeretet útján címmel. A foglalkozáshoz apropóul szolgált, hogy Roger testvér gondolatai szorosan kapcsolódnak a római katolikus egyház által ebben az egyházi évben ünnepelt irgalmasság szentévének üzenetéhez. Kiss Károly főként a Caritas és a házi betegellátó szolgálat által nehezen (vagy egyáltalán nem) lefedett munkákba való – önkéntes alapú – bekapcsolódási lehetőségekről szólt. A jelenlévők már a helyszínen tervezni kezdték, miként tudnának bekapcsolódni ebbe a nemes munkába. A szervezők reményei szerint ennek a kérdésnek a megoldása is szép hozadéka lesz a találkozónak. A lehetőség mindenki számára adott: aki fel tudja vállalni a rászorulókon való segítést, a Crişan utcai Caritas-központban jelentkezhet.

Az egész napos program ökumenikus imával zárult. Ennek hangszeres kíséretére és levezénylésére a Budapesten élő Pop László vállalkozott, aki – feleségével együtt – csak ezért a találkozóért látogatott haza szülővárosába. Az imaóra keretében a résztvevők hálát adtak néhai Kolozsvári István plébánosért is, aki margittai évei idején önzetlenül segítette az ökumené jegyében összegyűlt fiatalokat.

A megemlékezés jegyében zajlott, de a több téren előre is mutató színes program minden bizonnyal megmozgatta a lelkeket. A visszajelzések tanúsága szerint a december 19-i találkozó méltó tisztelgés volt a margittaiak számára is oly sokat nyújtó taizéi közösség előtt, és szép reménnyel kecsegtet a taizéi lelkiség helyi szinten való továbbélésére is.

Lázár Tamás