Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Rakétahátizsák és fejújító

Kertész Edina író, szerkesztő volt szombaton délután a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban megtartott májusi Törzsasztal-beszélgetés meghívottja.

Kertész Edina, Kőrössi P. József és Szűcs László

Kertész Edina, Kőrössi P. József és Szűcs László

A Festum Varadinum előrendezvényeként megtartott beszélgetés közönségét Szűcs László, a Várad irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztője köszöntötte, figyelmükbe ajánlva a lap legfrissebb számát többek között Kőrössi P. József, Péter I. Zoltán, Tóth Ágnes, Tóth Gábor és Kányádi Iréne írásaival, valamint Molnár Krisztina Rita kedden 18.30 órától kezdődő könyvbemutatóját.

Kertész Edina nem gyermekkönyveken nevelkedett Pesterzsébeten, de 12 évesen már nagymamája tiltása ellenére Emile Zola Nana című regényét olvasta. „Amit a világról tudni lehetett, benne volt a könyvekben” – fogalmazott az író. Szülei sosem voltak „helikopter-szülők”, szabadon nevelkedett, és míg édesapja lázadásból lett esztergályos, ő lázadásból választotta a továbbtanulást. Gyermekként a szőnyegen hasalt és meséket írt arról, hogyan pusztul el a civilizáció, de ezeket sokáig nem mutatta meg senkinek, az írás felé később fordult, miután „sorsfordító” ismeretséget és barátságot kötött Horváth Mónika illusztrátorral, aki egy képével az Aranyvackor-pályázatra készült, az ehhez írott szövegből lett az első könyv. Szigethy Katalin, a Naphegy Kiadó vezetője kereste meg, Kertész Edina tehát nemcsak szerzője, hanem szerkesztője is a kiadónak. Őt nem fiai születése fordította a gyermekirodalom felé, őket sem írja bele történeteibe, ellenben felhasználja ötleteiket, így került bele történeteibe például  a „rakétahátizsák” vagy a „fejújító”.

„A történetek univerzálisak” – fogalmazott Kertész Edina, szerinte a különbség ott van, hogy a gyermekeket és a felnőtteket más dolgok érdeklik. Kertész Edinának ugyanakkor nagyon határozott véleménye van a nőkkel szembeni sztereotípiákról egy patriarchális társadalomban „A szövegben nem kell legyen női vagy férfi irodalom, ha egy szöveg működik, mindegy, ki írta” – fogalmazott Kertész Edina, aki hozzátette: „Érdekes lenne egy szöveget odaadni egy olvasónak úgy, hogy az nem tudja, férfi vagy nő írta”. A szerző egyébként egy bérgyilkosnőről szóló könyvet is ír.

A Törzsasztal végén a Kossuth, a Noran Libro és a Naphegy Kiadó újdonságait mutatta be Kőrössi P. József. A kötetek a Festum Varadinum ideje alatt is kaphatók az Illyés Gyula Könyvesboltban.

Fried Noémi Lujza