Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Ráhangolódás az ünnepekre

Hamvazószerdával, böjttel, nőnappal, nemzeti ünneppel, költészet világnapjával tarkított hónapot hagyunk magunk mögött, és hamarosan jön a szeszélyes április, újabb ünnepekkel. Sokszor felvetődhet a kérdés, hogy mihez kezdjünk a megnevezésekkel, hogy írjuk helyesen? Bár korábban is szó esett róla, sosem árt megismételni: bármilyen mély érzelmek kössenek hozzájuk, kisbetűvel kezdjük a nevezetes napok, történelmi események, időszakok nevét. A bevezető mondatban a hamvazószerda csak azért íródott nagy kezdőbetűvel, mivel a mondat elejére került, ellenkező esetben itt is a kisbetűs írásmód a helyes.

 

Böjtmás hava és Szent György hava

Azaz március és április… Elvétve használjuk a hónapok régi magyar nevét, a rovásírásos emlékeinkben használt megnevezést – kikelet hava és szelek hava – pedig még ritkábban. Noha számos ellenpéldát lehet látni, mindegyik szókapcsolat kis kezdőbetűvel írandó, ugyanúgy, mint a böjtelő hava, vagyis február, a pünkösd hava, jobban mondva május, a karácsony hava, avagy december, és még lehetne folytatni a sort. Ám, ha a hónapot jelölő régies kifejezésben tulajdonnév is van, azt értelemszerűen nagybetűvel írjuk. Például: Kisasszony hava, Boldogasszony hava, Szent Mihály hava, azaz augusztus, január, szeptember.

Mindkét megnevezés helyes

Mindkét megnevezés helyes

 

Márciusi visszapillantó

Március elsején kezdődött a nagyböjt (a gyakori helytelen kiejtés miatt sokan nagybőjtként írják), amely hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. Ezeknél a megnevezéseknél is a kis kezdőbetűs írásmód érvényes. Az egyházi ünnepek, időszakok mellett érdemes visszapillantani március 8-ra (a március 8-ára változat is helyes), vagyis a nemzetközi nőnapra, amikor sokak szerint arra emlékezünk, hogy 1857. március 8-án New Yorkban negyvenezer munkásnő tüntetett a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentéséért. És ilyenkor hogy lenne helyes a jókívánság? Boldog nőnapot! Csak a mondat elején ajánlott nagy kezdőbetűt használni.

Pontosan egy héttel a nemzetközi nőnap után a márciusi ifjak emléke előtt tisztelegtünk az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulóján. Március 15-én (és nem március 15.-én, ahogy sok helyen megjelent) a magyar sajtó napját is ünnepeltük. Aznap többször is elhangzott a himnusz, aminek kapcsán ideje megismerkedni egy belőle képzett szó új írásmódjával. 2015 szeptembere után: himnuszszerű. Korábban: himnusszerű.

(forrás: hu.wikipedia.org)

(forrás: hu.wikipedia.org)

Ezt követően több jeles nap is várt ránk márciusban. Idén 20-ára esett (20-ra is helyes) a tavaszi nap-éj egyenlőség, pontosabban fogalmazva a csillagászati tavasz kezdete. Korábban a napéjegyenlőség egybeíródott.

21-én ünnepeltük a költészet világnapját, 22-én a víz világnapját és a magyar fordítók és tolmácsok napját, 23-án a meteorológiai világnapot, 27-én pedig a színház világnapját. Bár az angol nyelvterületen a nagy kezdőbetűs írásmód az elfogadott, a magyar nyelvben mindegyik megnevezést kisbetűvel kezdjük.

 

Áprilisi előrejelzés

Áprilisról sokaknak a bolondok napjaként is emlegetett április elseje jut eszébe, maga az „áprilist járatás”, az „április bolondja” az ókori tavaszkezdő tréfás örömünnepekre vezethető vissza. Egy jól ismert mondóka is fűződik ehhez a naphoz:

 

„Április bolondja,

Felment a toronyba,

Megkérdezte: – Hány óra?

Fél tizenkettő;

Bolond ez a kettő.”

 

Komolyabbra fordítva a szót, nem szabad megfeledkezni a húsvétról és az azt megelőző időszakról. Idén a nyugati és a keleti egyházak egyszerre, április 16-án ünnepelnek. Egy héttel korábban lesz a virágvasárnap, amelyet a nagyhét követ. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A javában zajló nagyböjttel Jézus negyvennapos böjtjére emlékezünk. Bár sokan rövid u betűvel ejtik a húsvétot, írásban a hosszú ú betűs változat az elfogadott. Összetett szóról van szó, amelynek előtagja a hús, utótagja pedig a vétel, vevés rövidítéseként használt vét. Maga az elnevezés onnan ered, hogy a negyvennapos böjt után az emberek húsvétkor vehettek először magukhoz húst.

Felvetődhet a kérdés, hogy írjuk helyesen az ünnephez kötődő jókívánságokat, hisz hamarosan az internetet és a postaládákat is elárasztják a különféle képeslapok. Bátran kívánhatunk áldott húsvétot, kellemes/áldott/vidám/boldog húsvéti ünnepeket, egyetlen szabály, hogy csak a mondat elején levő szót írjuk nagy kezdőbetűvel. A Kellemes Húsvéti Ünnepeket! írásmód például helytelen.

A húsvéti ünnepkörhöz tartozik még a locsolás, öntözködés, amely eredetileg az eladósorú nagylányok szépség-, egészség-, termékenységvarázslása volt. A fiúk locsolóverset (és nem locsoló verset, mert nem a vers locsol) mondanak, megöntözik a lányokat, akik piros tojást adnak cserébe. Habár hajlamosan vagyunk az egybeírásra, mivel minőségjelzős kapcsolatról van szó, a piros tojás kifejezés különírandó.

(A háttérkép forrása: freeimages.com)

(A háttérkép forrása: freeimages.com)

 

„Add oda nekem!”

Az alcímben szereplő mondat akár locsoláskor is elhangozhat, miután a fiú megöntözi a lányt és kéri a piros tojást. De vajon helyes? Ha kérni akarok valamit valakitől, azt mondom: – Add ide (nekem)!

Vagyis az ide határozószóval egy felém irányuló cselekvésre, mozgásra utasítom a beszélgetőpartnerem. Csak akkor jön képbe a párja, ha valakinek azt mondom, hogy vidd (neki) oda a labdát. Ezúttal egy harmadik személyre mutatok, semmiképp sem magamra. Nemrég valaki az egyik internetes fórumon határozottan kiállt amellett, hogy az „Add oda nekem!” változat is helyes. Érdemes szó szerint idézni.

„El kell keserítenem mindenkit, mert ez nem számít helytelen használatnak. Az »add oda« kifejezés egy tulajdonképpeni udvariassági formula. Ezzel a fordulattal átadod a cselekvés középpontját a másik félnek, és az ő szemszögéből beszélsz. Az »add ide« lehetőséggel sincs semmi probléma, ésszerűbbnek is tűnik, viszont abszolút énközpontú és önző.”

Ilyen szöveget olvasva, olyan érzésünk lehet, hogy próbálnánk az illetőnek bizonygatni az igazunkat, nem vezetne eredményre. Még azt vágná a fejünkhöz, hogy csak magunkra gondolunk…

Vannak olyan esetek, amikor igekötőként használjuk az ide és az oda kettőst, természetesen egybeírva a kísérő szóval. Például: Ideadta az óráját. Odapillantott a mellette álló férfira. Az első mondatban magamra irányítottam a figyelmet, a másodikban pedig tőlem független személyekről pletykálok.

És mi van akkor, ha kötőjelt teszünk az ide és az oda közé? Ide-oda lesz belőle, aminek több jelentése is van.

1. A turista ide-oda utazik a nagyvilágban (egyszer ide, majd oda, különböző helyekre). 2. Ide-oda lengeti a szellő a zászlót (két ellentétes irányba). 3. Ide-oda egy hétig feküdtem az ágyban, himlősen (megközelítő pontossággal, hozzávetőleg). 4. Egy nap ide-oda, kibírom a várakozást (nem igazán lényeges).

 

Idézünk…

…de nem mindegy, hogyan. Ha a közösségi oldalon szeretnék közzétenni egy idézetet, esélyem sincs beszúrni a magyar nyelvben használatos idézőjeleket. Angolos változatban jelennek meg – “London” –, ami a magyar nyelvben helytelen. Magyar nyelvűre állított billentyűzeten a Shift+2 párosítással csalogathatjuk elő a helyes idézőjeleket, amelyeket macskakörömként is emlegetnek. Ugyanakkor az Alt+0132 (nyitó idézőjel) és az Alt+0148 (záró idézőjel) billentyűkombinációkat is használhatjuk szövegírás közben. Így lesz az előbbi példából „London”. Az internetes fórumról idézett szövegben az úgynevezett lúdláb, azaz a belső idézőjel is megjelent. Ez két-két nyilacskából áll, melyek egyaránt befelé, az idézett rész felé mutatnak. És hogy lehet beszúrni? Az Alt+0187 kombinációjának köszönhetjük az ide mutató (»), az Alt+0171 párosításának pedig az oda mutató kettős nyilat («). Lenyomva tartjuk az Alt-billentyűt, majd egymás után nyomjuk le a kombinációban szereplő számokat.

 

Legyen Ön is korrektor!

 Milyen hibát talál a képen látható szövegben? A megoldást küldje el a Reggeli Újság e-mail-címére (reggeliujsag@gmail.com), vagy továbbíthatja a Szövegkovács blog szerkesztőinek is (szovegkovacs@yahoo.com).

170329_Szovegkovacs_lemaradsz

Legutóbbi feladványunkban a különböző és a hóeltakarítás volt a helyes válasz.

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!

Szerkesztette: Farkas-Ráduly Melánia (szovegkovacs.blog.hu)