Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

„Pótalkatrészek” szervezetünk számára

Régi vágy, hogy megálljon az idő múlása, a sérüléseket meg nem történtté tehessük, óhaj az, hogy megőrizzük fiatalos külsőnket, fogainkat, eltüntessük a betegségek, balesetek nyomait. Ha másként nem megy, az eredeti funkciót visszaadó műtétek, implantátumok, protézisek segítségével oldják meg a problémát.

potalkatreszek

A sebészet gyakran a beteg testrész eltávolításával szünteti meg a panaszokat, de szerencsére ma már sok esetben a gyógyítás mellett, a „teljes” rekonstrukció, a műtét előtti állapot helyreállítása is lehetséges. Ha egy nőnek azt mondja az orvosa, hogy rosszindulatú daganat van a mellében, ezért el kell távolítani, biztosan kétségbeesik. De ha azzal biztatja az orvos, hogy a műtét után helyreállítható a melle, akkor másként éli meg a gyógyulás folyamatát, mert elérhető számára, hogy újra egészséges, vonzó nő legyen.

Kisebb beavatkozásokat már az ókorban is végeztek, így helyre tették az eltört csontot, fémlappal védték a betört vagy gyógyító céllal kivésett koponyát, a homlok bőréből pótolták a büntetésből levágott orrot. A 20. század nagy háborúiban szerzett súlyos sérülések „befoltozása”, az új anyagok és technikák adtak lendületet a plasztikai sebészet fejlődésének.

Azonnali, életmentő beavatkozást igényel a testüregek, az izületek fölötti szövethiányok pótlása, sürgős megoldást kíván a szájüreg, a húgycső, nemi szervek tájéka, illetve a szemkörnyék sérülése. Az elsődleges beavatkozást úgy kell megtervezni, hogy megteremtsék a teljes helyreállítás lehetőségét, ha az arcán megégett beteg nem tudja becsukni a szemét, ez a szaruhártya károsodását okozza, ami vaksághoz vezethet. Ezért az elsődleges cél a funkció helyreállítása, hogy védjük a szaruhártyát.

A bőr legtöbbször „saját anyaggal” pótolható átültetéssel, pl. a borda porc arcsérülések helyreállítására alkalmas, amiből fület lehet formálni, a csípő, a lapocka, a bordacsont arcsérülések helyreállítására alkalmas, zsírszövettel térfogatnövelést lehet elérni, alkalmazható pl. ráncfeltöltésre vagy emlő helyreállítására. A testazonos anyagok mellett felhasználhatók testidegen anyagok is, pl. elhunytból származó szövetek, csontok, illetve csontpótló anyagok, szilikon vagy fémek. Szintetikus hálók alkalmazhatók a testüregek zárásánál, pl. sérv- és mellkasműtéteknél. Arcfiatalitó szálbefűzésekhez felhasználható aranyszál vagy szintetikus anyag, a fonalak tartást adnak a szöveteknek, függesztenek, feszesítenek. Kisebb korrekciókba, ráncfeltöltésre alkalmazható a hialuronsav, bár ez idővel felszívódik.  Emlőnagyobbításhoz vagy daganat miatt eltávolított herék pótlására használható a szilikon implantátum. A plasztikai sebész mindig a helyzethez igazodó optimális megoldást választja ki.

A fogászatban szinte minden pótolható, így fogak egyenként, állcsontba ültetett implantátumra építve, teljes fogsor fixen rögzítve vagy kivehető formában, tudva azt, hogy amíg nem volt implantátum, csak a természetes fogakra lehetett fogpótlást készíteni. Mióta implantátumok beültetésével is foglalkoznak, mindenkinek személyre szabott fogpótlást lehet biztosítani. Jó megoldás lehet a kivehető fogsor súlyos csonthiány esetén, amit nem lehet máshonnan, például csípőlapátból vett csonttal megerősíteni, vagy ha a fogak mellett az ínyt is pótolni kell a szájüregben. A fogpótlások megtervezésekor fontos szempont a hídhoz lecsiszolandó fogak állapota, és érdemes számításba venni, hogy hány fogat kell feláldozni. Minél több egészséges fogat kellene lecsiszolni, annál több érv szól az implantátum mellett.

Ma már szabad mozgás képességét tudja visszaadni az ortopéd sebészet, bár egy protézis nem jelent életre szóló megoldást. A sebészek vágya, hogy élő anyaggal pótolják, amit elvettek. Tizenöt évvel ezelőtt nagy sláger volt az őssejt, ami különböző ráhatásokkal differenciálódásra bírható. De csalódást okozott, mert a sejteket ugyan megsokszorozhatják, mégsem lesz belőle olyan szövet, amiből kivették a sejteket. Saját porcszövettel (pl. mozaikplasztikával) meghatározott esetekben orvosolható a porchiány a térdben. Több kísérlet folyt csontátültetéssel is, de jelenleg még a nagyizületek pótlására a protézis a bevált gyógymód.

Legnagyobb tapasztalattal és kiforrott technikával a csípő-és térdprotézisek terén rendelkeznek a szakorvosok, de a végtagokon végigtekintve a test középpontjától távolodva, egyre kevésbé sikeresek a protézisek.

Léteznek jó funkciójú vállprotézisek, és jó funkciójú, de nem elég tartós könyökprotézisek. Csukló esetében nem sikerült még megfelelő izületpótló protézist kifejleszteni, és a bokaprotézis alkalmazása is kevésbé megoldott. Ma már az elsődleges csípő-, illetve térdprotézisek behelyezése mellett nő az indokolt cserék száma is. Nem lehet „örökéletű” protéziseket kifejleszteni, mert a protézis környezetében kialakuló baj okát, gyulladásokat a szervezet nem mindig tudja kezelni. Ha bármilyen okból a protézis kilazult, és cserélni kell, fontos, hogy 10–15 év múlva is kivehető legyen, és az új protézis behelyezésével a revízió lehetősége megmaradjon. Erre pedig egyre inkább szükség lehet egyrészt az életkor emelkedésével, másrészt azzal, hogy a sérülékenyebb térdizület pótlására egyre fiatalabb korban mutatkozik igény, egyrészt az elhízás, másrészt az extrém sportokkal járó balesetek miatt.

Gyakran sérülnek az izületi szalagok is, de az esetek többségében nem kívánnak műtéti ellátást, mert gyakran jól gyógyulnak konzervatív kezeléssel, és az izületet körülvevő izmok megerősítésével együttesen biztosíthatják az izület stabilitását. Nem kíván műtéti megoldást a térd- vagy a bokaszalag sérülése sem, ha jól kezelik. Számos műtéti eljárás létezik, ami azt is jelenti, hogy ma nincs egyetlen, igazán jó megoldás, de ha szükséges, a sérült vagy hiányzó izületi szalagot a legjobb saját, élő szövettel pótolni.

Győri György