Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Őstörténet a tudomány tükrében

A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Polgári esték című előadássorozatának keretében Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológus-humánbiológusa, a Kurultáj főszervezője tartott előadást a magyarság őstörténetéről, illetve az ehhez kapcsolódó tudományos kutatásokról. Örvendetesen szép számmal jelentek meg tizenéves fiatalok is a magyarságeredetről szóló előadáson. Bíró András antropológusként és Ázsia-kutatóként több olyan expedícióban vett részt eddig, amely segítségével tudományos tételekre alapozva lehet bizonyítani a magyarok eredetére vonatkozó tényeket és cáfolni a politikai okokból megrendelt és a köztudatba sulykolt hamis tételeket.

ostortenet (1)

Bíró szépen felépített szerdai előadásában a tudományos kutatásokat ismertető részt nyelvészeti és történeti bevezetővel indította. Szó esett az ősmagyar mitológiáról, a népvándorlás nomád törzseinek szokásairól, az egykori türkökről, a hunokról alkotott téveszmékről és az ezeket tudományosan cáfoló tényekről. Bíró ismertette azt a nagyszabású kutatást, amely több éves munka eredményeként nem legendákra és fikciókra, hanem genetikai adatokra alapozva kimutatta és bizonyította, hogy a magyarság és a ma élő ázsiai törzsek némelyike szoros genetikai rokonságban áll. A mai őstörténeti káoszban ugyanis nem lehet másként tisztázni és kideríteni a dolgokat, mint szigorú kutatómunkával, tényekkel – vélte az előadó.

A köznyelvben „finnugor elmélet” néven elhíresült tézisről mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy csupán nyelvészeti felvetésekre és ezekhez kapcsolt, ám mai napig nem bizonyított találgatásokra alapszik. Egy nép eredetét nyelvészeti síkon megállapítani azonban tudományos szempontból nem lehet, érvelt Bíró, ugyanis míg a nyelvek már pár évszázad alatt keverednek és változnak, addig a népek genetikai jellegzetességének módosulásához több tízezer esztendő szükséges. Ahogy Bíró András fogalmazott, „az elhazudott” magyar őstörténetet csak úgy lehet rehabilitálni, ha szigorúan, a tényekre, kutatásokra alapoznak. Rámutatott egy nagyon veszedelmes jelenségre, a ma divatos legendagyártásra, ami azért harapózott el, mert az emberek előtt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a finnugor elmélet egy fikció. Ennek hozadékaként „a tudományokkal köszönőviszonyban sem levő személyek” a magyarság eredetére tetszetős (sok esetben a fantáziaregényeket megszégyenítő) legendákat kreálnak, sosem volt magyar piramisokról, negyvenezer éves európai magyar jelenlétről, óegyiptomi rokonságról stb. Tehát a történelmi sarlatánok végül is jól profitáló magyarságbizniszt hoztak létre, kihasználva azt, hogy a magyar ember szeretné tudni valódi történelmét.

ostortenet

A több mint kétórás előadást követően a közönség nem igazán akart hazamenni, ugyanis nagyon sokan tettek még fel kérdéseket a kutatónak, a legtöbben azzal kapcsolatban, hogyan lehetne tisztázni, eloszlatni a hamis tézisek kreálta zűrzavart. Bíró elmondta, hogy a tudományos kutatásokon kívül lehetőséget kell adni az embereknek, hogy megismerkedhessenek a magyar őstörténet már bizonyított jellegzetességeivel. A Kurultáj szervezői ennek érdekében egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél többen és lehetőleg fiatalok is lehetőséget kapjanak ismereteik bővítésére. A Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző rendezvényére, a Kurultájra idén augusztus 8. és 10. között kerül sor, ahol sok idevonatkozó előadás, bemutató lesz. Ebben az évben az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetnek az erdélyiek jelenlétére is. A magyar őstörténet egy gazdag, csodálatos őstörténet – summázott a kutató a rendezvény végén –, nem kell meghamisítani, és nem kell sosem volt mítoszokkal cifrázni, ugyanis a meglevő alapok olyan gazdag és szép múltat igazolnak, amire minden magyar ember joggal lehet büszke.

Szőke Mária