Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Örökös perpatvar Kiskerekiben

A 89-es változások utáni huszonnégy esztendő
legvitatottabb jogszabálya a földtörvény volt, amelyet az elmúlt két évtized
folyamán többször is módosítottak. Nincs is tán olyan gazda az Érmelléken, akit
valamilyen formában ne érintett volna ennek a változása. Ám az egykor elkobzott
földeknek valahogy sohasem adta ki a széle a hosszát. Ma is sok a jogi
hercehurca a szántók, az erdők, a legelők és az egyéb területek körül.
Kiskerekiben mind a mai napig áll a bál egyes parcellák jogtulajdona miatt. Mészáros
Sándor keresi az igazát, amit a hozzátartozói is megkérdőjeleznek.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A földtörvények elsősorban arra hivatottak, hogy a kommunista rezsim által diktatórikus módon elkobzott magántulajdont visszaállítsák, és a jogos tulajdonosok vagy azok örökösei visszakapják földterületeiket. A 1991/18-as jogszabály a legvitatottabbak közé tartozik. Az volt a célja, hogy visszaállítsa azt a tulajdonjogot, amellyel a gazdák a kollektivizálás előtt rendelkeztek, jusson is, maradjon is alapon. Időközben újabb törvények jelentek meg: a 1997/169-es és az 2000/1-es vagy a 2001/10-es, amelyek további lehetőséget adtak a földtulajdon visszaigénylésére. Valamennyi törvény határidőt szabott a visszaigénylési folyamatnak, így ezek túllépése mindig jogvesztéssel járt. A felemás rendelkezések, a határidők, valamint a telekkönyvekben szereplő parcellák régi fekvéseinek be nem tartása hatalmas káoszt eredményezett a restitúciós procedúrákban, ennek pedig még ma is isszák a levét az önkormányzatok, az egykori tulajdonosok vagy az örökösök.

A helyzetet manapság még az is bonyolítja, hogy a tulajdonosok sokszor csupán zsebszerződésekkel adtak túl a földjeiken, olykor olyan parcellákon is, amelyek törvényesen nem is volt a birtokukban. Lehetetlen helyzetben akkor kerültek igazán az örökösök, amikor a parcellára már a sokadik zsebszerződéses tulajdonos tartott igényt, mint jelen esetben is történt a székelyhídi illetőségű Mészáros Sándornál.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Mészáros már több alkalommal is megkereste szerkesztőségünket földügyi problémáival. A panaszos kálváriájáról ismét Nyíri Sándort, Kiskereki község polgármesterét kérdeztük, aki tudatta az évek óta húzódó ügy legfrissebb fejleményeit.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az előzményekhez azonban hozzá tartozik, hogy a Mészáros örökösök Kiskereki határában 9,45 hektár területre voltak jogosultak, amit a kormánybiztosi hivatal által kibocsátott birtoklevél is igazolt. Mészárosnak sok zavaros adok-veszek földügylete volt-van, amelyeket még az is súlyosbít, hogy az adásvételeknél csak a kormánybiztosi hivatal által kiállított tulajdonjogi bizonylat másolatát mutatta be, amiről valahogy „eltűntek” a többi, jog szerinti örökösök. A „nem létező” testvérek végül bírósági úton szereztek érvényt jogaiknak. Csakhogy Mészáros már túladott a parcellák zömén, és ezek a földek azóta már többször is gazdát cseréltek. Ennek eredményeképpen a kereki önkormányzat nem tudja érvényesíteni a többi Mészáros-atyafi bírósági határozatát. Az örökösöknek Sanyi bácsival kell kiegyezniük, azaz rajta lesznek kénytelenek behajtani az őket megillető ingatlan ellenértékét. Ha ez nem sikerül, újabb pereknek néznek elébe mind Sanyi bácsival, mind a zsebszerződéses tulajdonosokkal.

Nyíri Sándor szerint ez a kudarc motiválhatta Mészáros Sándort, amikor az elmúlt héten egy közbirtokossági legelő miatt reklamálva kereste fel szerkesztőségünket, ahová utat építenek és ezzel kiszorítják a juhászokat a focipályára vagy a mellette lévő mezőre. Sanyi bácsi egyébként azt is sérelmezi, hogy a helyi önkormányzat a községi legelőt is eladta. Ehhez pedig, mint mondta, nem is lett volna joga, mivel a terület a közbirtokossághoz tartozik.

Kerekiben azonban Nyíri szerint ’89 után nem alakult újra a közbirtokosság intézménye, így a legelőkkel a községháza rendelkezik. Ebben a helyzetben nem lehet számon kérni a közös vagyont, ha senki nem tartott rá igényt. Egyébként nem is a legelőkre épülnek az utak sem Kiskerekiben, sem pedig annak határában. Mészáros úr valószínűleg a székelyhídi körgyűrűre gondol, amely a kereki bekötőútnál csatlakozik vissza a Nagyvárad–Szatmárnémeti főútra, de ezek a területek nem legelők, hanem szántóföldek, amelyek kisajátítását és a kártalanítást a gazdákkal intézték – zárta tájékoztatóját a polgármester.

Azon a tulajdonjogi bizonylaton, amit Sanyi bácsi megmutatatott, valamennyi testvér neve fel van tüntetve, sőt a másolatokon is. Amiről a polgármester beszél, az egy másik örökség – köti az ebet a karóhoz Mészáros bácsi. Hogy végül is kinek van igaza, nem a mi tisztünk eldönteni. Azonban egy biztos: ha a honatyák egykor értelmezhetőbb törvényeket hoztak volna a restitúcióról, rengeteg bonyodalomtól mentették volna meg mind a hivatalokat, mind a visszaigénylőket.

Sütő Éva