Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Orgonakoncert Váradszőllősön

A Váradszőllősi Zenei Estek 2017-es sorozatának harmadik koncertjére került sor október 1-én, a Zene Világnapján a váradszöllősi plébániatemplomban, Holozsai Eszter és Sárosi Dániel előadók tolmácsolásával.

orgonakoncert

A kárpátaljai Holozsai Eszter, aki korcsoportgyőztese lett a 2016-os Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsornak, kezdetben Beregszászon járt zeneiskolába, majd a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnáziumban és Zeneiskolában folytatta tanulmányait Cseri Gyöngyinél. Eddig két országos versenyen vett részt. Mindkét versenyen 1. helyezést ért el.

Sárosi Dániel a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona szakán szerzett orgonaművész-tanári oklevelet, Pálúr János és Ruppert István növendékeként. Budapesti tanulmányaival párhuzamosan a Freiburgi Zeneakadémia hallgatója lett, ahol 2005-ben orgonaművészi diplomát kapott Szathmáry Zsigmond mesterosztályában. Ezt követően a freiburgi intézmény szólista-osztályában végzett Martin Schmeding szakmai irányításával.

Jelenleg a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem orgonatanára. A Debreceni Református Kollégium Kántusának orgonistája, valamint a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója.

Elsőként Johann Ludwig Krebs (1713–1780) német zeneszerző és orgonista (J. S. Bach kedves tanítványa, kottamásolója és méltó követője) impozáns, pedálszólóval kezdődő E-dúr toccata és fúga című művét hallhattuk.

A koncert első részét képező barokk kompozíciókat egy késő romantikus francia zeneszerző, Louis Vierne (1870–1937) Lied (op. 31. no. 17.) című, nagyon bensőséges, a francia romantikus színgazdagságot megjelenítő műve került előadásra.

A „nagyon éneklő” és kifejező művet ismét egy francia szerző alkotása követte. Gabriel Faure (1845–1924) Debussy mellett a 20. sz. első évtizedeinek egyik legnagyobb francia zeneszerzője, fuvolára és zongorára írt, impresszionista hatásokban és színekben sem szűkölködő, egyik legnépszerűbb műve a Sicilienne, op.78 hangzott el.

Ismét egy kamaramű következett, ezúttal Járdányi Pál (1920–1966) alkotása, a fuvolára és zongorára írt Szonatina 2. tétele. Járdányi Pál Kodály zeneszerző-növendékeinek legfiatalabb nemzedékéhez tartozott, tanulmányait 1938-tól 1942-ig a Zeneakadémián hegedű- és zeneszerzés-tanszakon folytatta. Zenei hivatásának megválasztásában mestere példáját követte: pályája négy területen, zeneszerzőként, népzenekutatóként, zenekritikusként és zenepedagógusként teljesedett ki.

Már kora ifjúságától kezdve magáévá tette Kodály nemzetnevelő zenei programját, amelyre mély rezonanciával válaszolt saját művészi és tudományos pályájának elvi és gyakorlati síkjain: szemléletének középpontjába ő is a magyar népzenei hagyomány eszméjét helyezte.

A 125 évvel ezelőtt elhunyt César Franck, a párizsi Conservatoire orgona- és zeneszerzéstanára (1872-től haláláig) és a párizsi Saint Clotilde Basilica orgonistája (1858-tól haláláig), aki előadóművészként, improvizátorként és tanárként is jelentős volt. Alkotásai a 19. század legszebb francia romantikus orgonaművei, melyekkel megteremtette a francia szimfonikus orgonastílus alapjait. Tanári tevékenységével pedig olyan orgonisták számára mutatott utat, mint Charles-Marie Widor, Louis Vierne és Marcel Dupré. César Franck a Trocadero Palota 1878-ban épült hangversenytermének Cavaillé-Coll orgonájára komponálta a Pičce héroďque-ot A mű megírásánál Beethoven és Berlioz zenei hagyományait követi. A grandiózus műben két tematikailag élesen kontrasztáló rész dominál: egy hősies karakterű és egy lírai hangvételű. Lenyűgöző a darab kromatikus harmóniai nyelve, váratlan és erőteljes modulációi, melyek kijelölik a mű helyét a francia romantika legkiemelkedőbb alkotásai között.

A zenei est Koloss István (1932-2010) Régi magyar táncok című művének előadásával zárult.

 Józsa Domokos (forrás: www.varad.org )