Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Olyan helyen vagyunk ahol a történelem él

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség által indított egyháztörténeti konferencia-sorozat keretében idén Andrea Scolari, 15. században élt váradi püspökről és a magyarországi humanizmus kezdeteiről emlékeztek meg a püspöki palotában, október 15-én, szombaton. „Olyan helyen vagyunk ahol a történelem él. A konferencia keretében nemcsak egy személy, hanem egy kor elevenedik meg előttünk. Hasznos az ilyen helyekre ellátogatni, hogy megismerjük történelmünk egy-egy szakaszát, mert mindannyian kötődünk ehhez a múlthoz” – mondta nyitóbeszédében Böcskei László megyéspüspök.

olyan helyen vagyunk 1

A rendezvény reggel 9 órakor, a váradi székesegyház kriptájában vette kezdetét, ahol a résztvevők Böcskei László vezetésével közösen imádkoztak az egyházmegye főpásztorainak leli üdvéért, majd megtekintették Andrea Scolari sírkövét, mely a székesegyház oldalbejáratánál található. A konferencia a püspöki palota dísztermében folytatódott, ahol Lakatos Attila muzeológus, kulturális referens köszöntötte az egybegyűlteket, majd Böcskei László nyitotta meg a konferenciát Bunyitay Vince gondolatait idézve.

 

Alapok kellenek az építkezéshez

Mint rámutatott, Andrea Scolari – akiről egyébként nagyon kevés forrás áll a történészek rendelkezésére – a váradi egyházi vezetők közül az első volt, aki nem csak a város nevét, hanem a keletkezés pontos helyét, a püspöki palotát is megjelölte levelezéseiben. Főpásztori tevékenységét nem annyira új alkotások létrehozására, hanem a már meglévő hagyaték ápolására, felvirágoztatására koncentrálta. „Ha építkezni akarunk, ahhoz alapokra van szükségünk, és ezeket az alapokat ismernünk kell. Ezért fontosak az ilyen jellegű megemlékezések” – hangsúlyozta Böcskei László.

Prajda Katalin

Prajda Katalin

A konferencia keretében a meghívott előadók Scolari életének és munkásságának különböző vetületeit mutatták be az ismert források alapján, sorrendben az életúttól, a hagyatékon át a kontextus felé haladva. A sort Prajda Katalin (MTA BTK – Történettudományi Intézet) nyitotta, aki Scolari firenzei kötődéseiről beszélt. Mint elhangzott a majdani váradi püspök a bolognai egyetemen tanult, 1407-ben a pápa Zágráb püspökévé nevezte ki, két évvel később, 1409-től pedig váradra került.

 

Püspök és kereskedő

Püspöki tevékenysége mellett nagykereskedelemmel is foglalkozott, ami még a korabeli viszonyokat tekintve is szokatlan volt az egyházvezetőség berkeiben. Váradon egy kis firenzei közösséget hozott létre, selyemtextillel, posztószövetekkel, valamint a magyar királyságból származó nemesfémekkel kereskedett, emellett pedig szőlőtermeléssel és olajfa-ültetvényekkel is foglalkozott a Firenzéhez közeli termővidéken.

Takács Imre

Takács Imre

A konferencia keretében Takács Imre (ELTE BTK – Művészettörténeti Intézet) Scolari és a magyar főpapok művészeti reprezentációjáról értekezett, Mikó Gábor (Magyar Medievisztikai Kutatócsoport) pedig az 590 éve elhunyt főpap végrendeletét, illetve annak hitelesítését ismertette.

Andrea Scolari sírköve a nagyváradi székesegyház oldalbejáratánál

Andrea Scolari sírköve a nagyváradi székesegyház oldalbejáratánál

Lővei Pál (MTA BTK – Művészettörténeti Intézet) Andrea Scolari püspök síremlékének és más váradi sírkőleleteknek a helyéről beszélt a középkori magyarországi síremlék-művészetben. Az előadók sorát Zsupán Edina (Országos Széchényi Könyvtár) zárta, aki Pier Paolo Vergerio itáliai humanista magyarországi jelenlétéről értekezett. Az esemény végén bemutatásra került az Egyház, tudomány, kultúra. Főhajtás püspökeink emléke előtt című konferenciakötet, dr. Fleisz János és Mons. Fodor József szerkesztésében.

Sz. G. T.