Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Nyolcadszor rendeztek könyvmaratont Nagyváradon

November 17–19. között a Szigligeti Stúdió adott otthont a Várad kulturális és irodalmi folyóirat és a Holnap Kulturális Egyesület szervezésében megtartott VIII. Nagyváradi Könyvmaratonnak.

Bakó Endre és Molnár Judit

Bakó Endre és Molnár Judit

Csütörtökön délután a szervezők nevében Szűcs László főszerkesztő és Simon Judit szerkesztő köszöntötte a megjelenteket. Bár nem szándékosan, de kissé újságíró-centrikusra sikeredett az idei könyvmaraton, „több meghívott is újságíróként dolgozott vagy dolgozik” – mondta Szűcs László, aki hozzátette: a Marosvásárhely-központúság azonban szándékos, hiszen az idei meghívott a Lector Kiadó. Mindig nagyon fontosnak tartották, hogy bemutatkozási lehetőséget adjanak a fiataloknak, fogalmazott Simon Judit, majd megemlékeztek a könyvmaraton egyik alapítójáról, a közelmúltban távozott Both Abigélről is.

A maraton első napja Bakó Endrének, a Hajdú-Bihari Napló volt főszerkesztőjének Irodalmi őrvárosok – írások és írók Debrecentől Nagyváradig című irodalomtörténeti munkájának bemutatásával kezdődött. A könyvet Molnár Judit közíró ismertette, a beszélgetésben pedig szó esett a „statikus” Debrecenről és a „dinamikus” Nagyváradról, a városokhoz kötődő személyiségekről és arról is, hogy mind a „kálvinista Róma”, mind a „Pece-parti Párizs” kifejezést ironikusan használta a két városra Kazinczy Ferenc, illetve Ady Endre.

Dinnyebefőtt címmel jelentettek meg novellakötetet a Karácsony Benő-sorozat lezárásaként, mondta Szűcs László. Karácsony Benő – a tragikus sorsú ró, akinek a legnagyobbak között lenne helye – novelláit főleg lapokban publikálta. Nem írták a kötetre az „összes novellája” kifejezést, mert vélhetően lappanganak még Karácsony-novellák. A címadó írás 1920-ban jelent meg, mondta Szűcs László, aki hozzátette: a kötetben is szereplő Ember a csillag alatt című novella eltér a többitől, tudományos-fantasztikus elbeszélés.

A könyvmaraton sporttal folytatódott, Móra László volt sportújságíró Kovács István – a futballpápa, Jenei Imre – úriember a pályán című portrékötetét mutatta be Szűcs László, aki a szerzővel és Jenei Imrével beszélgetett –főleg sportról. Szóba került a szerző előző, a Károlyi Béla – Dikta-torna című kötete is.

Móra László és Jenei Imre

Móra László és Jenei Imre

Az első nap Sándor Erzsivel Simon Judit beszélgetett előbbi Anyavalya című könyvéről. A szerző őszintén beszélt többek között az őt apa nélkül felnevelő édesanyjához fűződő kettős viszonyáról és arról is, hogy édesanyját behívták az óvodába, mert a gyermek azt mondta: megölték a nagyszüleit. „Anyámnak egyrészt volt egy állandó bűntudata, hogy nem tudta megmenteni a családot a deportálástól, őt magát nem deportálták, nem tudjuk, miért nem” – mondta a szerző, aki azt is elmondta, hogy édesanyja testvére, nagynénje hazajött és mesélt a történtekről. „Vidéki színésznő” volt, ez azt jelentette, hogy ha szerepet kapott például a Családi kör című sorozatban, többen felismerték, mint mikor eljátszott színpadon három főszerepet. Sándor Erzsi 18 év színészet után bekerült a rádióba, szerette a rádiós munkát, azt, hogy beszélni kezdtek számára az emberek, hangzott el.

Sándor Erzsi és Simon Judit

Sándor Erzsi és Simon Judit

 

Könyvújdonságok Váradról és Marosvásárhelyről

Derzsi Ákos

Derzsi Ákos

A régi vándornyomdászok-, könyvárusok példáját követve táskányi könyvvel érkezett meg pénteken, a maraton második napján Derzsi Ákos, a nagyváradi Europrint Kiadó vezetője. Ő elsőként a Jakobovits Miklós alkotásait tartalmazó Képtárgyak című albumbot ajánlotta a közönség figyelmébe, majd Joó Julianna Pleidell János élete és munkássága című könyvét. Nánó Csaba Ahol fény, ott árnyék is című, kolozsvári színészinterjúkat tartalmazó kötete következett, ennek egyébként készül a folytatása. Molnár József Károly nyugalmazott lelkipásztor Szolgálat és megbízás Magyarherepétől Magyarlapádig című könyve után Elena Liliana Popescu Doar tăcerile – Csak a hallgatásokat című kétnyelvű verseskötetéről beszélt Derzsi Ákos, aki azt is elmondta: egy kolozsvári egyesület megkeresése nyomán Repovestând lumea címmel mesekönyveket is kiadnak, ebben ugyanaz a mese szerepel románul, magyarul, cigányul, héberül stb. Eugen Barbu szociológus Turnul Babel című könyve is szerepel a kínálatban, ez társadalmunknak tart görbe tükröt, mondta a kiadóvezető, aki elárulta, köteteiket a Szilágyi Dezső (ma Moscovei) utca 7. szám alatti székhelyükön lehet megtalálni.

Demény Péter és Gálfalvi Ágnes

Demény Péter és Gálfalvi Ágnes

A marosvásárhelyi Lector Kiadó következett, Gálfalvi Ágnes mutatta be Cristian Teodorescu Medgidia, a hajdani város című regényét (fordította Koszta Gabriella) és Maroš Krajňak Carpathia című regényét (fordította Böszörményi Péter). Az első családregény, a második a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg, mondta Gálfalvi Ágnes, aki elárulta, hogy 2013-ban alapított kiadójuk a Mentor hagyományait követi.

A harmadik bemutatott kötet, az Apamozsár szerzőjével, Demény Péterrel Demeter Ignác beszélgetett a könyv kapcsán a Kolozsváron, Zilahon és jelenleg Marosvásárhelyen élő, Nagyváradra is visszatérő vendéggel, aki író, költő, publicista, egyetemi tanár, blogot vezet, darabot és mesét is írt. „Kereső embernek tartom magam” – mondta a szerző, aki részletet is felolvasott az esszéből, amelyet Boleró című darabjának díszleteiről készült képekkel illusztráltak. Bretter Györgyről és Székely Jánosról – aki ki tudta mondani, hogy tévedett – is szó esett, és megtudhattuk, hogy a művész elindul valahová, és jobb, ha nem tudja előre, ott mit talál.

Demény Péter Sünödi és a trallalla című könyvét a kötetet illusztráló Eperjesi Noémi társaságában mutatta be Simon Judit. Szó esett arról, hogy Sünödi Demény Péter álneve, és arról is, mesék vagy felnőtteknek szóló karcolatok-e a történetek, melyekből a szerző fel is olvasott.

Rácz Éva, Simon Judit, Kemenes Henriette és Szűcs László

Rácz Éva, Simon Judit, Kemenes Henriette és Szűcs László

Hol vagytok, temesvári magyarok? címmel jelent meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) riportkötete, ezt Szűcs László és Rácz Éva MÚRE-elnök mutatta be, a szerzők közül Simon Judit és Kemenes Henriette beszélt. A könyv kapcsán szó esett az előző riporttáborokról, a temesvári magyarokról, színházról és arról, hogy a vajdasági kollégák a temesvári szerb közösséget is megkeresték.

A második nap Péter I. Zoltán Régi képeslapok, régi történetek – Újváros című kötetének bemutatásával zárult.

Szűcs László és Péter I. Zoltán

Szűcs László és Péter I. Zoltán

 

Mesétől a háborúig

Szombaton délelőtt a Rulikowski temetőben felavatták Kinde Annamária sírkövét, a Szigligeti Stúdióban Hajós Erika interaktív játékra várta a gyermekeket, majd Maraton Café következett, kötetlen beszélgetés egy tea, kávé mellett.

Ezt követően bemutatták Hajós Erika Tilinkóci, a muzsikobold című új mesekötetét. A szerzővel és a gyermekkötet illusztrátorával, Eperjesi Noémivel Simon Judit beszélgetett, aki a beszélgetés fonalát úgy csűrte-csavarta, hogy a jelenlévő gyerekek kedvet kapjanak ahhoz, hogy kiolvassák és fantáziájukra bízva ki is színezzék ezt a kötetet a mese elolvasása után, és higgyenek abban, hogy léteznek koboldok, akik segítenek nekik, ha bajba kerülnek. Minden jelenlévő felnőttet is arra kért Simon Judit, hogy hívják elő gyermek énjüket.

Eperjesi Noémi, Hajós Erika és Simon Judit

Eperjesi Noémi, Hajós Erika és Simon Judit

A könyv születésének körülményeiről is beszélt a szerző. Mint elmondta, egy rádióműsor pályázata ihlette meg e kötet megszületését, pontosabban a Tilinkóci koboldét. A zene és az irodalom szeretete sugárzik a könyvben leírt történetből. Mindezt pont ez a kis kobold – melyet csak azok a gyerekek láthatnak, akik hisznek benne – képviseli, aki különbözik a többiektől: hegyesebbek a fülei, és jobban hallja a zenét, az erdő zenéjét: a falevelek susogását, a madarak füttyét.

A gyermekek fantáziavilágát bővíti ez a kötet, és a felnőtteket is röpke időutazásra viszi, hogy ismét gyermekként láthassák a világot.

Ezt követően Tóth Ágnes A halál katlanában című kötetét mutatták be, melyben a szerző édesapja, Papp Kálmán második világháborús élményeit, kalandos hazatérését írja le. Szűcs László, a Várad folyóirat szerkesztője beszélgetett a szerzővel, aki a közel százoldalas kötetet édesapjának a második világháborúban készített eredeti fényképeivel illusztrálta – ezeket a könyvbemutatón le is vetítették –, a történetet pedig magnószalagra vett és lejegyzett beszélgetésekből állította össze.

Tóth Ágnes dedikál

Tóth Ágnes dedikál

Szűcs László kitért arra, hogy személyesen is volt szerencséje ismerni Papp Kálmánt, aki szerinte igazi vezéregyéniség volt, és imádott fotózni. Ennek is köszönhető a dokumentumként megmaradt képanyag – több ezer felvétel a második világháború különböző helyszíneiről –, melynek nagy részét hazatérése után megsemmisített, mert félt a titkosszolgálattól. A negatívokat postán, a vöröskeresztes vonat mozdonyvezetőjével, olykor a sebesültekkel küldte haza a szüleinek, akik azokat elő is hívatták.

A kötetben az olvasó hátborzongató eseményeknek lehet a tanúja, amiken a fiatalon háborúba sorozott katonák keresztülmentek: ütközetek, kivégzések, felrobbant hidak, romba dőlt, égő házak, kilőtt repülők, éhezés, fagyhalál, a bajtársak elvesztése, hadifogságból való szökés, menekülés, hazatérés.

A sors vagy inkább a politika fintora, hogy a szerző édesapja 1941 tavaszán magyar földről indult a háborúba, és 1944 telén román földre érkezett vissza.

 

Átadták a Kinde Annamária-díjat

Szilágyi Aladár közírónak 13 kötete jelent meg, ezek közül a legújabbakat, A számon tartott ország című, kortárs történészekkel készített interjúkat tartalmazó kötetet és az új etnosz riportokat tartalmazó, Besztercétől a Bánságig című könyvet ajánlotta Szűcs László a közönség figyelmébe. A kötet képanyagával is ismerkedhettek a nézők, például Aradhegyalja vidéke, Gyorok – ott az összevont négy osztályban hat gyermek tanul –, Máramarossziget, Menyő jellegzetes épületei, alakjai elevenedtek meg.

Szűcs László és Szilágyi Aladár

Szűcs László és Szilágyi Aladár

Vízparton íródtak a vízi novelláknak nevezett elbeszélésék, árulta Lokodi Imre Nekuláj almája című kötetének bemutatásakor Simon Juditnak. Különböző korszakok – például az első világháború kora vagy Románia uniós csatlakozásnak ideje – jelennek meg az elbeszélésekben, amelyek helyszíneit jól ismeri, és alakjait létező személyekről mintázta írójuk.

Lokodi Imre és Simon Judit

Lokodi Imre és Simon Judit

Propaganda az I. világháborúban címmel jelent meg Bertényi Iván és Boka László könyve, utóbbi az Országos Széchényi Könyvtár Nagyváradról elszármazott tudományos igazgatója érdekfeszítően beszélt például az első világháborús propaganda kialakulásáról, a sajtóhadiszállásokról, a cenzúra működéséről és a hátország hangulatáról, illetve annak változásairól is.

Simon Judit és Boka László

Simon Judit és Boka László

Első alkalommal adták át a Kinde Annamária-díjat, ezt az Élő Várad projekt szerzői, Bíró Árpád Levente, Jock Evelin, Kemenes Henriette, Mihók Tamás (ő sajnos betegség miatt nem volt jelen) és Ozsváth Zsuzsa vehették át. A fiatal költőket, prózaírókat, fordítókat Szűcs László és Tasnádi-Sáhy Péter méltatta, a díj átadásában a névadó lánya, Kinde Anna segédkezett.

Kemenes Henriette, Ozsváth Zsuzsa, Bíró Árpád Levente és Jock Evelin

Kemenes Henriette, Ozsváth Zsuzsa, Bíró Árpád Levente és Jock Evelin

A könyvmaraton Tasnádi-Sáhy Péter Kettősünnep című darabjának felolvasószínházi előadásával zárult Hunyadi István rendezésében és a Szigligeti Társulat művészeinek előadásában.

Fried Noémi Lujza, Sükösd T. Krisztina