Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Nosztalgikus Fábián Sándor-est volt „otthon”, Szalontán

Nosztalgikus érzelmekkel fűszerezett pillanatokban bővelkedett volt az a könyvbemutató, amelyen csütörtök este Fábián Sándor költő Nagyszalontán a Magyar Házban hajdani ismerőseivel találkozhatott. Ötven-hatvan év távlatából tekintve elég nehéz megismerni azokat, akiket időközben nem láttunk. Így volt ez Fábián Sándor estjén is, az Ars brevis, vita idem című verskötetének bemutatóján. Bizony tisztázni kellett, hogy ki kicsoda, régen voltak azok az ötvenes évek, amikor egyesek személyesen ismerték azt az embert, aki időközben elvégezte az orvosit és költői hírnevet is szerzett. Az illusztris vendég Szűcs László szerkesztő kíséretében érkezett a hajdúvárosba, együttesen figyelemre méltó kérdésekkel és feleletekkel formálták kerekké a találkozót.

nosztalgikus

Az orvos-költő Fábián gyerekkoráról elmesélte, Nagyszalontán, amely szülővárosa, azokban az években semmiben sem dúskálhattak; élelmesnek, találékonynak kellett lenniük. Kertes házban laktak, ahol, amit csak lehetett mindent megtermeltek. „Édesanyám még egy kis krumpliból is a legfinomabb étket volt képes elkészíteni.” – emlékezett.

Orvosi pályafutásáról elmondta, bizony az sem volt egy égből csöppent fényesség; volt úgy, hogy kilométereket kellett gyalogolni, amire a beteghez eljutott, hogy aztán parasztkocsival a járatlan utakon a beteget a műúthoz szállítsák, ahol a mentő várt rá.

Fábián Sándor elmesélte, hogy tulajdonképpen sohasem akart költő lenni, egyszerűen „szerencsém volt” – hangsúlyozta. „Írogattam és még abban az időben jó kis summát is kaptam érte. Hazaküldtem anyámnak Szalontára, ő meg büszke volt a fiára” – mondotta a költő Fábián. „Aztán meg, a dolgokat meg kell élni, nem úgy felfogni, hogy írok, meg csak írok. Mást is kell csinálni!” – foglmazott, majd felolvasta egy Szalontához fűződő költeményét az említett kötetből; amely válogatott és új költeményeit, műfordításait tartalmazza.

Sára Péter