Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Női zeneszerzők I.

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) kedden tartott női zeneszerzők fesztiválján Brugós Anikó, a PKE Zeneművészeti Tanszékének tanársegéde tartott előadást Női zeneszerzők címmel. Ennek az előadásnak az anyagát közöljük folytatásokban.

„… Mindezt a hatalmas hangzavart egy nő csinálta” címmel zeneszerzőnőket bemutató rendhagyó kiállítást rendeztek 2011 márciusában a magyarországi Országos Idegennyelvű Könyvtár zeneműtárának munkatársai. A kiállítás ötletéül a zongoraművész-karmester Diana Ambache (Nagy-Britannia) ebben a témában folytatott több évtizedes kutatómunkája szolgált. Víz Mária és Engel Judit célja a kiállítással az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet sok jelentős női zeneszerzőre – az ókortól napjainkig –, reflektorfénybe állítva néhány kiválóan tehetséges és érdekes személyiséget. Nagyobb részt ennek a kiállításnak az anyagát használtam fel ezen ismertetőmhöz.

 

Az ókortól a középkorig

Az első zeneszerzőnő, akiről feljegyzések születtek, az arisztokrata családból származó Szapphó (latinosan Sappho; i. e. 6. század eleje), ókori görög költőnő, aki Leszbosz szigetén írt és alkotott. A szenvedély költőnője, lírai verselése sodró lendületű, sokat írt a vágy lélekrengető erejéről. Zenével, költészettel és tánccal is foglalkozott. Költeményeit később kilenc könyvben adták ki. Sok szerelmi dalt írt. A hagyomány szerint egy ifjú iránt érzett szerelme miatt levetette magát Leszbosz szigetének egyik hegyéről. Az ifjú húsz évvel volt nála fiatalabb, és nem viszonozta érzéseit.

Szapphó

Szapphó

Szent Kassia (810–865) görög költőnő, zeneszerző, bizánci apácafőnöknő, himnusz-szerző. Ő volt az első középkori zeneszerzők egyike, akinek partitúrái fennmaradtak, valamint modern tudósok és zenészek által értelmezhetők. Megközelítőleg ötven himnusza maradt fenn, amiből 23 szerepel az ortodox egyház liturgikus könyveiben. Ezek a bizánci liturgiában a mai napig használatosak. Leghíresebb műve a Hymn of Kassiani, amelyet nagyszerdán énekelnek. Számos nem liturgikus költeménye is létezik, epigrammák és aforizmák; ezeket „gnóm verseknek” említik.

Szent Kassia

Szent Kassia

Hildegard von Bingen (1098–1179) német misztikus, apátnő. Munkáit latin nyelven írta. Nemesi család sarjaként 8 éves korától bencés kolostorban nevelkedett, amelynek később apátnője lett. A legkorábbi misztikusok egyike, már gyermekkorától vallásos látomásai voltak. Költeményeit, himnuszait, liturgikus énekeit szabálytalan szekvenciákban, félig prózában írta.

Hildegard von Bingen

Hildegard von Bingen

Beatritz de Dia (1140?–1175?) grófnő, provanszál trubadúrnő. A trubadúrköltészetet nem csakférfiak művelték: huszonegy női trubadúrról léteznek feljegyzések név szerint. Az első Beatritz de Dia volt (több helyen Comtessa de Dia néven említik), aki a lovagokhoz hasonlóan a viszonzatlan szerelemről verselt, amelyet gyakran fuvolával kísért. Ránk maradt ismert műve „A chantar m’er de so qu’eu no volria” kezdetű dal, mely több feldolgozásban és előadásban is meghallgatható a világhálón.

 

Olasz, francia és magyar múzsák

Francesca Caccini (1587–1640), olasz előadóművész, zeneszerző, költő, zenetanár. Apja, Giulio Caccini volt az első tanára. Először mint énekes lépett a közönség elé 1600-ban. 1627-ig a Mediciek szolgálatában volt. Testvéreivel együtt a Concerto Caccini együttes tagja, majd később megalapította saját együttesét, a Concerto delle donne-t. Első színpadi művét (La stiava) 1607-ben mutatták be. Legjelentősebb műve a La liberazione di Ruggiero dall’isola d’Alcina, 1625-ben jelent meg nyomtatásban. Valószínűleg ez az első, női zeneszerző által írt opera. Eredeti zeneszerző volt, képes volt kilépni apja árnyékából, kialakította saját, önálló stílusát és kora legünnepeltebb zeneszerzőnője lett. Mestere volt a harmóniai építkezésnek, mellyel a drámaiságot fejezte ki. Zenéjében a harmónia több mint ellenpont. Rendkívüli figyelmet szentelt a szótagok, szavak ritmikájának, különösen a díszítéseken belül. Feltételezhetően legalább 16 színpadi művet komponált.

Francesca Caccini

Francesca Caccini

Barbara Strozzi (1619–1677) olasz énekesnő, zeneszerzőnő. A költő, Giulio Strozzi örökbefogadott lánya, de valószínűleg Giulio saját lánya volt. Barbara Velencében, szerencsés korban, szerencsés helyre született, a jólét, béke, tudományos érdekességek és zenei újítások városába. Barbara a kor legnagyobb irodalmi és zenei személyiségei által gyakran látogatott házban nőtt fel. Francesco Cavallinál tanult: ő volt a Szent Márk-székesegyház zeneigazgatója. Az első megjelent művének ajánlásából ismert (Vittoria della Rovere-nek dedikálta), ahol megemlíti Cavallit mint nevelőjét és tanárát. 1644-ben nyolc dalgyűjteményt adott ki, még életében több műve jelent meg nyomtatásban, mint leghíresebb zeneszerző kortársainak, egyházi támogatás vagy nemesi ház pártfogása nélkül. Néha neki tulajdonítják a kantáta mint új zenei műfaj keletkezését is. Rendkívüli asszony volt, tehetséggel, szépséggel, értelemmel és üzleti érzékkel megáldott, aki életében 125 vokális darabot publikált. A dalok, madrigálok, kantáták, arietták Cavalli hatását mutatják, és apja, Giulio Strozzi szövegeire íródtak. Később sok szerzeményének szövegét ő maga írta.

Barbara Strozzi

Barbara Strozzi

Élisabeth Jacquet de La Guerre (1665–1729) francia csembalóművész, zeneszerzőnő. Egyike volt azon kevés nőknek, akiket a barokk kor zeneszerzőként elismert. Híres csembalókészítő lányaként korán kezdett a hangszeren játszani. Már 5 éves korában bemutatkozott XIV. Lajos udvarában. 15 éves korától a király udvari zenészként alkalmazta és anyagilag támogatta élete végéig. Csembalóműveket, triószonátákat, vokális műveket és operát is írt, amely az első női szerző által komponált opera volt Franciaországban. 1715-ben jelent meg utolsó publikációja, Cantates françoises (1715), amely világi kantáták gyűjteménye.

Élisabeth Jacquet de La Guerre

Élisabeth Jacquet de La Guerre

Koháry Mária Antónia Gabriella (1797–1862) az első magyar zeneszerzőnő. Ránk maradt zongoraszonátáját Bécsben őrzik. Koháry Mária Antónia grófnő (1815-től hercegnő) Koháry Ferenc József és Maria Antonia von Waldstein zu Wartenberg leányaként született. Apja révén a bécsi udvari körök dédelgetett kedvence volt. Férje Coburg Ferdinánd György Ágost herceg (1785–1851) volt, aki a napóleoni háborúk harcaiban többször is jelesen kitüntette magát. Házasságukból származik a portugál, a bolgár és a belga uralkodócsalád is.

Koháry Mária Antónia Gabriella

Koháry Mária Antónia Gabriella

 Brugós Anikó,
a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Zeneművészeti Tanszékének tanársegédje

 

(folytatása holnapi lapszámunkban)