Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Népszerű volt a mihályfalvi Kézműves Napok

Július 29. és augusztus 1. között Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napok zajlottak az Érmellék fővárosában, amelyet hasonlatosan az előző évekhez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Érintő Egyesület szervezett.

Az immár harmadik alkalommal létrejött négynapos esemény mintegy hatszáz gyermeket, közreműködőt és kézműves oktatót vonzott a helyi Gödör rendezvényház területére, ahol szerdán délután id. Szilágyi Ferenc képzőművész nyitotta meg a régi mesterségeket felidéző és azok csínját-bínját továbbadó rendezvénysorozatot. Mint mondta, politikától és minden más ideológiától mentes és független alkotói napok fő célja, hogy a gyermekeket bár néhány napra is, de kiragadja a számítógépek bűvköréből és megismertesse velük a régi népművészeti motívumok szépségeit, a feledésre ítélt mesterségek titkait, a közös alkotói munka örömét, ízét, gyönyörűségét.

A megnyitót követően a kíváncsi gyermekhadat az Érmelléken már jól ismert albisi Sárkány család vezette be a fazekasság rejtelmeibe, majd természetesen mindenki elkészíthette a maga első agyagvázáját, tányérját, korsóját. A több tíz „fazekas terméket” ezután szárítani kezdték, hogy harmad-negyednapra rájuk kerüljenek a megfelelő minták, népi motívumok.

Csütörtökön mézeskalácsot lehetett gyúrni, sütni, díszíteni Jakó Jolán helybéli iparművész, Darabont Aliz tanár, id. Szilágyi Ferenc és sok más segítő irányításával.

Mézeskalácssütés

Mézeskalácssütés

Pénteken a matyó hímzés alapmintáit tanulgatták, majd az előző nap előkészített falapítókra is rákerültek a díszítések, ezek kalotaszegiek. Az előzőleg kifújt tojások írását is meg lehetett tanulni, amelyekből egész kosárnyi került a szombati közös kiállításra. A viasszal írott remekművekből a másnapi „termékbemutatóra” készült, vagy inkább rögtönzött tojásfákra is felkerültek a legszebben megírt, szalagra fűzött tojások. Mindezeket a titkokat Jakó Jolán, Bató Tímea, Bató Katalin, Kelemen Katalin, Bányai Rozália, Darabont Aliz, id. Szilágyi Ferenc, Papp Erika osztotta meg a kis kézművesek hadával. Míg folyt a buzgalommal teli munka, a vigadalomnak is helyet szorítottak, ugyanis Asszonyvásáráról megérkezett Barta Renáta, aki tőről metszett népdalokat adott elő a hallgatóságnak. Citerán kísérte a szintén asszonyvásári Bertalan Attila. Őket már az előző évekből is ismerték a hagyományőrző napokra visszajáró gyermekek és szülők.

Fafestés

Fafestés

Míg az előző napokon csak délután, addig szombaton már a kora délelőtti órákban elkezdődtek a programok. Ekkor a kosárfonás titkaiba nyerhettek betekintést a gyermekek László András nyíradonyi mester segítségével. Később a cserépedények megfestése volt a legizgalmasabb foglalatosság, ám ezúttal sem maradt el a citerazene, ugyanis a Bartók Béla Citerazenekar muzsikája varázsolta vidámabbá a kis mesterek „munkaidejét”. A fürge ujjak irányítója ezúttal Kovács Éva helybéli kerámiaművész és üvegfestő, valamint sok más hozzáértő és segítőkész szülő, pedagógus és önkéntes fiatal volt. A kézműves munkából a gálospetri Szentháromság gyermekotthon lakói is kivették részüket Kosza Erzsébet felügyelete alatt.

A négynapos alkotói munka záróakkordjaként Pap Sándor, illetve a bográcsos ízéért felelős „konyhaművészek” akónyi üstben kavargatták az illatos gulyáslevest, amelynek kiporciózása után minden „frissen képzett kézműves” megkapta jutalmul saját készítésű alkotásait, illetve kiosztottak több száz emléklapot is – írta beszámolójában az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája.