Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Nem mondhatunk le nemzeti összetartozásunkról!

Nem mondhatunk le arról, hogy a trianoni, majd a második világháborút lezáró, újabb igazságtalanságokkal terhelt döntésekkel szemben újraépítsük és védjük nemzeti összetartozásunk tudatát – jelentte ki Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke a parlamentben a nemzeti összetartozás napján.

Közölte, a magyarságnak ez a nemzeti gyász napja, míg az egykori európai döntéshozó politikusoknak csak egy történelmi tény, amelyről el lehet felejtkezni, amelynek következményeit úgy kell elfogadni, ahogy évtizedek során kialakult. Ezt „eurocinizmusnak” lehet nevezni – mondta.

A nemzeti összetartozás napján a Magyar Parlamentben MTI Fotó: Soós Lajos

A nemzeti összetartozás napján a Magyar Parlamentben
MTI Fotó: Soós Lajos

Lezsák Sándor kitért arra, hogy októbertől legalább egymillió támogató aláírásra van szükség ahhoz az uniós polgári kezdeményezéshez, amellyel az Európai Bizottság speciális, kötelező érvényű szabályozással rendezheti a Kárpát-medencében az őshonos magyar kisebbségek jogos igényét, autonómiatörekvésüket.

Azt mondta, az igaz ismeretek birtokában ma már senki előtt nem lehet kétséges Európában, hogy a trianoni békediktátummal Magyarország feldarabolása a magyarok történelmének legnagyobb tragédiája, az európai hatalmaknak a legnagyobb szégyenük.

Szégyenletesen cinikusnak nevezte, hogy az eltelt közel egy évszázad alatt sem akarta senki legalább Európa nyilvánossága előtt elismerni a trianoni döntés erkölcstelen és ésszerűtlen voltát.

Hozzátette, senki sem kérte számon az utódállamokon a magyar kisebbségek jogainak védelmére kötött államközi szerződéseket. „Maga az unió sem nyújt kellő védelmet az elszakított területen élő magyarság számára” – értékelte. Úgy vélte, az autonómiatörekvésekre is csak „nyögve nyelősen” reagálnak Brüsszelben, mintha a magyarok ezen követelése veszélyeztetné az európai egység megvalósulását.

Lezsák Sándor szerint ha nem az összetartozás látszatát akarjuk csak mutatni, akkor ez a nap jelentheti az egységünket a külvilágnak is, de legfőképpen önmagunknak, az elszakított nemzetrészeknek, a világban szétszóródott magyaroknak. Úgy fogalmazott: „jelentheti az összetartozás napja, hogy az összetartozáshoz, az összefogáshoz nekünk végre nem Mohács kell, nem Trianon, hanem közös akarat, tartás, keresztény erkölcs, emberi minőség és céltudatos szervező erő”.

A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én tette a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme” – olvasható az erről szóló döntésben.

(Forrás: MTI)