Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Nem hátrálnak meg

A Gyulafehérvári Népgyûlés közelgõ centenáriumával kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ egykori elnöke úgy nyilatkozott, úgy érzi nõttek az igények a magyar közösséggel szemben, elvárják, hogy a magyarok örüljenek az elmúlt száz esztendõnek. „Baj van a magyarok ünneplési lelkesedésével” – tett hozzá ironikusan. „Egyvalamit azért mégis ünnepelhetünk, hogy száz esztendõ multán is itt vagyunk, nem lehetett minket sem kiüldözni, sem beolvasztani, túléltük a fasizmust, túléltük a kommunizmust és volt erõnk 1989 után mindent újrakezdeni. Az RMDSZ nem tért le arról az útról, amelyet még 1990-ben jelöltünk ki magunknak, holott közben cserélõdtek nálunk is a politikusok, íme, én is a régiek közé tartozom már” – hangsúlyozta, majd egy versidézetet parafrazálva, azt kívánta fiatalabb kollégáinak, hogy: „Mit mi nem egészen dicstelenül kezdénk,/ Azt ti folytassátok teljes dicsõséggel!”

Marko Bela

Porcsalmi Bálint ügyvezetõ elnök a megválasztása óta eltelt 105 nap eseményeirõl beszámolva elmondta, az Ügyvezetõ Elnökség mindennapjait a türelem és az alázat, néha pedig a túlvállalás és a tûzoltás jellemezte.  Több kampányt – beiskolázási kampány, kommandói könyvgyûjtés és Nõk Elleni Erõszak Elleni akció – indítottak, számos átszervezésen vannak túl, közös és pontosabb tervezést és egységes kommunikációt kezdeményeztek.

Porcsalmi Bálint

Porcsalmi Bálint

Az RMDSZ prioritását tartalmazó stratégiai dokumentum tartalmát ismertetve elmondta, a Szövetség bõvíteni kívánja a nyelvi jogokat, oktatás terén: aktualizálják a megyei oktatási terveket, pályázatot írnak ki a román tankönyvek megírására és a fiatal gazdák, vállalkozók támogatására, ugyanakkor állandósítják a külföldi lobbit, megerõsítik az intézményes párbeszédet a pedagógusokkal, orvosokkal, gazdákkal, vállalkozókkal, kreatív és IT-iparágban dolgozókkal.

Az ügyvezetõ elnök beszédében úgy fogalmazott, a kisebbségi helyzetbõl az következik, hogy nyitottnak kell lennünk a másra, a másik vagy a többi kisebbség felé, legyen az egy másik etnikum, vallási vagy kulturális közösség. Nehezen érvelhetõ, ha egy kisebbségi politikus intoleráns a mássággal, más kisebbségekkel. „A politikus feladata az, hogy szolgálja a közösséget, nem pedig az, hogy mindenben kiszolgálja annak balítéleteit. Az a közösség, amelyik a maradást választja, azaz bezárkózik és elvet mindent, ami új és idegen, nem fog megmaradni. A politikusnak ezért vezetnie is kell, irányt mutatni, véleményt formálni. Ahogyan ezerszázegynéhány évvel ezelõtt az akkori politikusok úgy gondolták, hogy a kényelmes sztyeppe helyett inkább kipróbálnák a Kárpát- medencét” – fogalmazott.

Biro Rozaliat

Biró Rozália, az SZKT elnöke szerint ma minden eddiginél nagyobb szükség van az érdekvédelemre, a székelyföldieknek és a szórványmagyarságnak egyaránt. „Ma, mikor iskoláink felszámolására és anyanyelvünk korlátozására törekednek, ma sem könnyebb a helyzet, mint 27 évvel ezelõtt. Nem hátrálunk meg, mert nem hátrálhatunk meg. Bebizonyítottuk a Szövetség érzi, és tudja a közösségi gondokat, elvárásokat, érzi, és tudja, hogyan kell Románia és Európa szinten szerepet vállalnia.”-mondta.

Cseke Attila

Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetõje beszédében a bukaresti munka kapcsán elmondta, a parlamenti képviselet egyik hozadéka lehet a jövõben, hogy az RMDSZ kormányra lép, hiszen bevallja-e vagy sem, tény, hogy minden politikai szervezet célja, hogy kormányon legyen. Így tud hangsúlyosan beleszólni a közpolitikák alakulásába, egy-egy terület fejlesztési irányainak meghatározásába. „A kormányra lépésnek mindig is voltak feltételei, mint ahogy most is lenniük kell. A kormányzásnak eszköznek kell lennie az erdélyi magyarok hangsúlyosabb képviseletéért, ezért egy esetleges felkérésre csak akkor mondhatunk igent, ha megfelelõ hozzáállást tapasztalunk a magyar közösségi ügyek felvállalását illetõen. A mi szövetségesünk nem a román politikai bal vagy jobb oldal, hanem a romániai magyar közösség, és ezt minden döntéshozásnál szem elõtt tartjuk. Mert a nem hátrálunk meg cselekvési mód, csakis a magyar közösséggel együtt sikerülhet”- mondta.

Horvath Anna

Horváth Anna ügyvezetõ alelnök Nagy Zsoltnak írott levelébõl idézett: ,,Elindultunk az úton. Túl vagyunk két országos választáson, sok helyen megújult a csapat. Ma a szervezet apraja-nagyja, az önkormányzatoktól a parlamentig veled együtt vallja, hogy újra kell építeni a bizalmat. Újra kell építeni a közösségi részét a szervezetünknek – vagy, ahogy te fogalmaztál – a Szövetséget az RMDSZ-ben: az emberek gondjainak és vágyainak meghallgatásával sok, elkötelezett, türelmes és alázatos munkával.

Segitenek - Szabo Odon

Szabó Ödön parlamenti képviselõ elmondta, az elmúlt pár hónapban változás történt: a magyar tannyelvû iskolákban tanuló diákok román nyelvbõl sajátos tanterv alapján készített speciális, könnyített tételekbõl vizsgázhatnak a képességvizsgán és érettségin, amennyiben a képviselõház után, az RMDSZ kezdeményezését döntõ házként a szenátus is megszavazza. „Az RMDSZ-nek vállalni kell a döntéseket, a szakmával közösen kell döntéseket hozni, gyorsan és felelõsen, különben az egyes problémák az egész rendszer válságát okozzák” – mondta.