Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

„Nekünk kell segítünk a magyaroknak”

Nagyszalontán közéleti fórumon vett részt Szabó Ödön parlamenti képviselőjelölt. Török László polgármester köszöntötte a megjelenteket, akikkel a kialakult beszélgetés során megannyi probléma napvilágra került.

Szabó Ödön tudatta: Románia négy reformra készül a következőkben: közigazgatási (ami átszervezéseket jelent), tanügyi, alkotmányos és egészségügyi reformra. Nem mindegy, hogy ekkor erős képviselettel jelen leszünk-e a törvényhozásban, ugyanis a magyar közösségünk életét közvetlenül befolyásolják a tervezett átalakítások. A közigazgatási átszervezés révén Nagyszalonta státusa módosulhat negatívan, a tanügyi reform miatt veszélybe kerülhetnek a már elért eredmények a kisebbségi és anyanyelvi oktatás tekintetében, nem is beszélve a magyar iskolák fenntartásáról, működetéséről. Bő öt esztendővel ezelőtt Nagyszalontán akkor sikerült létrehozni az önálló magyar tanintézetet, amikor az RMDSZ kormányon volt, és ezt a munkát nagyon jelentős előkészítés előzte meg. Nem szabad engedni, hogy hozzá nem értő, nem magyar emberek tönkretegyék a helyi közösség és az országos magyar vezetőség többéves munkáját – hangsúlyozta Szabó Ödön. Ugyanakkor számítani kell arra is, hogy mivel Románia 2018-ban 100 éves évfordulóját ünnepli, felerősödik a román nacionalizmus, amitől meg kell védeni a magyarságot, ám ez csakis erős parlamenti képviselettel és erős helyi szervezetekkel lehetséges.

Nekunk kell  (4)

„Van mit veszítsünk Szalontán” – állapította meg Szabó Ödön, aki felelevenítette: a közigazgatási átszervezések során történtek a betelepítések is, a „Kolónia” negyedet a két világháború között hozták, finanszírozás nélkül hagyhatják a kórházat, amit még Cseke Attila mentett meg egészségügyi minisztersége idején, de veszélybe kerülhet a magyar iskola is, és alkotmányos jogaink veszhetnek oda – összegzett a képviselőjelölt. Szabó Ödön azt is elmondta: a nagyszalontai körgyűrű hiánya évtizedes problémája a hajdúvárosnak, és ennek megépítésének ügye csak akkor mozdult el a holtpontról, amikor az RMDSZ-es Pásztor Sándor lett megyei tanács elnöke és forrást biztosított a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

Szabó Ödön parlamenti képviselő Nagyvárad egyik olyan részén is járt, amiről méltánytalanul keveset beszél a helyi önkormányzat, és a helyhatóság hozzáállása meglátszik a dombvidéki kerület fejlesztésén is. Podgórián (Váradhegyalján) az emberekkel szóba állva hamar kiderült: nagyon sokan jogosan vannak felháborodva, mert úgy érzik, mintha elfeledkezett volna róluk a váradi városvezetőség. „Sok vidéki településen, községeinkben jobb viszonyokat talál az ember, mint Podgórián. Amikor az ember végigjárja, az a kérdése támad, hogy a település nem járt-e volna jobban, ha annak idején Fugyivásárhelynél marad és nem keról Nagyváradhoz” – mondta a képviselőjelölt, aki hangsúlyozta: az RMDSZ-es vezetőségű községükben és településeken van víz- és szennyvízvezeték-hálózat, aszfaltos út, míg Hegyalján sajnos olyan állapotok vannak, mintha néhány évtizeddel ezelőtt megállt volna az idő.

„A kerületben akkor indult be a víz- és szennyvízvezeték bővítése, amikor az RMDSZ is ott volt a váradi városvezetőségben, de amint kikerültünk onnan, ezek a munkálatok leálltak. Fontos lenne a fejlesztések bővítése. Ha semmi mást nem csinált volna a város, ha csak azt a 700 ezer eurót, amiből felújította  Körös áruház előtti teret, a podgóriai kultúrházra költi, sokkal többet ért volna” – mondta Szabó Ödön.

Érthetetlen a hegyaljaiak számára, hogy a város, miközben Szentmárton községet hét faluval magához akarta csatolni, addig ilyen körülmények vannak Várad egyes részein.

Szabó Ödön kiemelte: volt már rá példa, hogy a város nem akart valamit, és célirányos kormányzati támogatásokkal rá lehetett venni a megoldásra. A mai román városvezetőség annak idején nem akarta a holnaposok szoborcsoportot sem elkészíttetni, de amikor az RMDSZ erős volt a parlamentben, sőt kormányzati tényező volt, akkor célirányosan erre kapott központi költségvetésből forrást a város és az RMDSZ nyomására elkészítette és kihelyezte a szoborcsoportot, amely Nagyvárad egyik új szimbólumává vált nemcsak a magyarok, hanem még a románok számára is.

„Mint látszik, erős parlamenti jelenlét és kormányzati szerepvállalás kell ahhoz, hogy kiharcoljunk fejlesztéseket Podgória számára, és akkor a polgármester sem tehet mást. Helyi szinten azt látjuk, hogy a Kert utca bontása, a magyar ügyek héttérbe szorítása a prioritás és nem a magyar területek fejlesztése” – összegzett a képviselőjelölt.

Nekunk kell  (2)

Váradrogériuszon a fűtésre panaszkodtak a legtöbben, amikor Szabó Ödön a városnegyedben járt. Az emberek arra is panaszkodtak, hogy nagyok a rezsiköltségek és örültek annak, hogy az RMDSZ elérte a víz áfájának a csökkentését, ugyanakkor támogatják a Szövetséget és annak képviselőit abban, hogy a további rezsicsökkentés is elérjék a tervezett közüzemi áfacsökkentésekkel.

Szabó Ödön elmondta: „Az egyik háztartásban, ahol több mint öten laknak, kiszámoltunk, hogy az RMDSZ rezsicsökkentő javaslatával havonta összesen közel 200 lejjel kisebbek  lennének a számlák, ha a teljes rezsicsökkentés megvalósulna, ami évente két havi minimálbér megspórolásának felel meg.”

A rogériusziak ugyanakkor elmondták, hogy a városházán nem figyelnek oda a lakók beadványaira. Egy balesetben mozgássérültté vált fiatal fiú édesanyja arról panaszkodott, hogy az önkormányzat nem hajlandó számára önálló, egyedi parkolóhelyet kialakítani a tömbház előtt, és így nagyon ritkán tudja használni a család autóját arra, hogy fiát kimozdítsa a négy fal közül. Ez is a hivatali ügyintézés bürokratikus voltát jelenti, és sok esetben nem a megoldást keresik a hivatalnokok, hanem egyszerűbb a jogszabályok mögé bújva elutasítani a feladatot.

Az emberek fontosnak nevezték, hogy létrejött a magyar összefogás az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közös indulása révén, és immár nincs megosztás a magyarok között. Többen is, akik legutóbb nem mentek el szavazni, most érzik, mennyire fontos a magyar jelenlét, főleg amióta a városházáról kiszorult a magyarság és már egy iroda sincs, ahová magyarul el lehet juttatni panaszokat, ahol magyarul meghallgatják őket – írta összefoglalójában a Bihar megyei RMDSZ sajtóirodája.