Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Nehéz ma váradinak lenni?

Nehéz ma váradinak lenni. Nehéz ma, így vagy úgy kiállni a cél mellett. Nehéz ma látni a célt. Állítólag ötvenezren vagyunk. Vagy negyvenezren? Szinte mindegy. Nehéz eldönteni mit akarunk. Milyen szobrot szeretnénk a majdani új térre. Ami a mi terünk is kell, hogy legyen. Ahol ott kell állnia a mi jelképünknek is. Ennyi ember már illene, kapjon egy szobrot. Egy szobrot a városalapítóról elnevezett, de azóta sokszor átnevezett térre. A tér egyik sarkába. Talán a barokk templom elé. Talán a barokk szobrot, ami ma a bazilika oldalán áll, és ami annyi gúny tárgya volt a majdnem kétszáz esztendő alatt, amíg a tér közepén állt. Mert a nagyot, a délceg lovagkirály szobrot nem lehet odaállítani. Sehova nem lehet állítani. Az még a négy évig uralkodó magyar adminisztrációnak sem sikerült. Talán nem is akarták olyan nagyon, mert újat akartak. Olyat, ami lovon ábrázolja a város alapítóját. Egyszóval, nehéz ma váradinak lenni. Megosztottnak lenni. Mert azok vagyunk.

Megoszt bennünket még a közösségi portál is, amelyen csoportok alakultak. Merem állítani, százak mondanak véleményt, néha egymás torkának esve arról, hogy hol álljon, és milyen legyen a tér és a téren Szent László szobra. Ez így van jól. Mindenkinek, hangsúlyozom, mindenkinek kell, legyen véleménye, bárhol is él a nagyvilágban és váradi a szíve. Csak azok nem szóltak még eddig, akiket nem érdekel az, hogy lesz e vagy nem lesz szobrunk a város szívében!

nehez ma

Lesz e szobra annak, akinek érdeme Nagyvárad alapítása? László királyunk a hagyomány szerint angyali sugallatra határozta el, hogy gyermekkori lakhelyétől, Bihar várától, a Szent István által 1029-ben alapított, de a halála utáni forradalmakban elpusztult püspökségtől nem messze, a mai vár helyén templomot épít, és püspökséget alapít. Ez 1093-ban történt. Unokaöccsét, Árpád házi Kálmán herceget, a későbbi Könyves Kálmán királyunkat tette meg Bihar-Várad első püspökének.

Ennek az eseménynek 2013-ban volt a 970. évfordulója.

Talán sokan nem tudják, jómagam is nemrégen bukkantam egy újságcikkre, amiben Széll Sándor Bihar vármegye tiszteletbeli főszolgabírója, Nagyvárad jelképeiről ír tanulmányt.

Ebből idéznék néhány dolgot.

” Nagyvárad jelenlegi címerének első változatát Báthory Kristóf fejedelem idejéből ismerjük. Ő és bátyja Báthory István, a későbbi lengyel királyok kiváltsággal halmozták el Váradot. Az 1580-ban adományozott címeren kék alapon koronán ágaskodó koronás oroszlán látható, amint mellső mancsaival bárdot forgat. Ebben kétségtelenül felismerhető Szent László király jellegzetes ábrázolása. Az oroszlán Imre király óta, talán spanyol hatásra, használatos Magyarországon, mint a fejedelem jelképe. Az Aranybulla pecsétjén is oroszlánok vannak. Az oroszlán tehát mindenképpen fejedelmet, királyt jelképez. Különösen áll ez a Bihar- váradi címer oroszlánjára, amely a korona felett ágaskodik és fején is koronát visel. A bárd királyaink közül, a nagy katonaszent, Bárdos Lászlónak különös ismertető jele.  Ennek a címernek színei kék-arany, ami pedig egyezik Erdély ősi címerének színeivel”.

Váradot 1600-ban II. Rudolf császár kiváltságaiban megerősíti E kiváltságokhoz tartozik az is, hogy a város tovább használhatja az ősi jelképeket, megfelelő bővítéssel, megtartva a kék arany színeket. A címer bővítése abból állott, hogy a szentlászlói bárdot égből alászállt angyal nyújtja át a szent királyt ábrázoló koronás oroszlánnak. A címerpajzs fölött a szokásos koronás sisak és a sisakon a pajzsbéli oroszlán látható. A sisakfoszlányok színei a heraldika szabályainak megfelelően a címerpajzs színeit követik. Kék-arany.

nehez ma 2

Tehát Várad ősi színei a kék-sárga és a kék-arany. Ezeknek a színeknek kell szerepelniük a város lobogóján, aktazsinórjain és pecsétzsinórján. Ilyen színekben pompázott Várad lobogója is. A lobogó úgy készült, hogy az más városok színeivel, lobogójával ne egyezzék. Nagyvárad város lobogója az Árpádokra való emlékezésül hét (négy kék között három sárga)  sávból állt. A három sárga sáv jelképezi még a címerben látható oroszlánt, a bárdot és az angyalt.

Hát kérem, ennyit most a szentlászlói örökségéről ennek a városnak.

Mondom, nehéz dolog most váradinak lenni. Nem is lennénk váradiak, ha nem vitatkoznánk még olyan dolgokon is, amik még csak délibábként lebegnek előttünk. De akkor sem lennénk igazi váradiak, ha nem álmodnánk nagyot, és ha nem próbálnánk meg a lehetetlent is azért, hogy mi és késői utódaink egy Szent László szobrot lássanak a nekünk, ha törik, ha szakad, Szent László téren.

Farkas László, Nagyvárad