Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Nagyvárad Szent Lászlója képeslapokon

Múlt, jelen és jövő kapcsolódik össze Balázs D. Attila Szent László és Nagyvárad régi képeslapokon című legújabb könyvében, amely a Magyar Polgári Egyesület kiadásában jelent meg.

Balázs D. Attila Magyarország parlamentjében, a Szent László emlékülésen, kezében a kötettel

Balázs D. Attila Magyarország parlamentjében, a Szent László emlékülésen, kezében a kötettel

Az Erdély Anno 1895–1944 (2012), valamint a Torockó és környéke régi képeslapokon (2014) című történelmi albumok írója és szerkesztője, a nagyváradi születésű Balázs D. Attila egy újabb képes kötettel jelentkezett idén, melynek Szent László király alakja áll a középpontjában, elválaszthatatlanul Nagyváradtól – a várostól, amely az évszázadok során magába rejtve őrizte a lovagkirály emlékét, amely annyire erőteljesen, mint az utóbbi néhány évben, még soha nem kapott új életre a város modernkori történelmében.

„Szent László egy olyan példakép, akit lehet követni, csak meg kell ismerni őt.” – olvasható a kötet bevezetőjében, és valóban, az azt fellapozók nem is tekinthetnek más módon a szép és bátor emberre, aki a fotográfiákon, illetve képeslapokon visszaköszön rájuk. A felhasznált több mint 150 ritka képeslap mellett, melyek a szerző gyűjteményéből, a Zempléni Múzeumból és az Országos Széchényi Könyvtárból származnak, igazi különlegességet jelentenek például azok a nagyváradi bélyegkiadások, melyek szintén helyet kapnak a kötetben. A tartalomjegyzékben böngészve olyan érdekes fejezeteket találunk, amelyek a lovagkirály tiszteletének tanúságtevő helyszínei mellett az impériumváltás okozta szégyenteljes száműzetésének jelenségét is körbejárják, így például a Nagyvárad főtere, a Szent László tér és a Tóth István remekműve, Szent László bronzszobra fejezetek után következnek a Román szobrok költöznek a Szent László térre, a Sculptura non grata? A váradi Szent László szobrok hányattatásai című fejezetek, melyekben többek között arról is olvashatunk, hogy a róla elnevezett főtérről hogyan került az őt ábrázoló szoboralkotás a katolikus püspökség kertjébe az 1923-as esztendőben, és hogyan került a helyére1924-ben I. Ferdinánd román király lovasszobra. További fejezetekben egyéb helyszínek és hozzájuk köthető események jelennek meg: Várad harmadik székesegyháza, a Szent László templom; Honvédszobor kerül a Szent László térre; Szent László emlékezete és a nagyváradi városháza; Kishíd, Szent László híd; A római katolikus székesegyház – a királyi herma lakhelye és a Szent László szobrok menedéke; A Szent László menedékház és a meseszép Szent László kápolna, és olyan szívderítő eseményekről is hírt kap az olvasó, mint az 1942-es Szent László Ünnepi Hét. A kötet utolsó fejezete pedig – Nyílt levél Lengyelország mindenkori bukaresti, valamint budapesti nagykövete részére – annak a kezdeményezésnek kíván erősebb hangú támogatókat szerezni, amely Szent László szobrának Fő térre való visszaállításáért küzd a helyi önkormányzattal.

nagyvarad szent laszloja2

Első bemutatását követően, melyre az idei Szent László Napok keretén belül került sor június 22-én, a kötet számos hazai körút után most Budapesten toborozza fellapozóinak táborát : november 22-én, szerdán, a Budavári Polgári Szalonban vetített képes előadással egybekötve, a Szent László-év egyik legfontosabb és legaktuálisabb kiadványának nevezték a kötetet, következő bemutatójára pedig december 1-én, pénteken kerül sor, a Szkítia Könyvesboltban.

Karácsonyhoz és a Szent László-év végéhez közeledvén, vélhetően sokan térnek majd be hazai és határokon túli könyvesboltokba, hogy a feldíszített fa alá helyezhessék és elajándékozhassák e szép kötetet, amely a szecesszió e gyönyörű kis városának gazdag történelméből örökít meg felszabadult és örömteli, illetve gondterhelt éveket – és teszi ezt olyan csodálatos képek formájában, amelyek minden nagyváradi és minden magyar szívéhez közel állnak.

Balázs D. Attila 1981-ben született Nagyváradon. A helyi Ady Endre Líceumban érettségizett, majd a váradi Ady Endre Sajtókollégiumban és a Budapesti Kommunikációs Főiskolán szerzett felsőfokú diplomát. Szakmáját tekintve újságíró, szerkesztő, kommunikációs szakember, akinek a kárpát-medencei sajtóban 2001 óta jelennek meg írásai. Jelenleg a budapesti Százszorkép Kiadó szerkesztője.

Szamos Mariann