Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Nagyböjti étkeink: a ciberelevestől a szusiig

A farsangi időszak végével beléptünk a húsvétig tartó nagyböjtbe, s ez a régi szokás a mai napig megmaradt, beszivárogva a modern bevásárlóközpontok kínálatába vagy éppenséggel az étkezési divatirányzatokba is.
De mit is illik tudni a nagyböjtről?
Kezdetben a keresztelésre való felkészülési idő volt, ugyanis a keresztény ősegyházban évente csak két alkalommal kereszteltek, húsvétkor és pünkösdkor. Ezután vált a nagyböjt a bűnbánattartás és a böjtölés idejévé. Máskülönben a legtöbb vallásban ismerik a böjtöt, ilyenkor a lélek és a szellem is megtisztul a testtel együtt. Szinte minden jelentős ünnepet böjti időszak előz meg, nemcsak a keresztényeknél, hanem a zsidóknál és a mohamedánoknál is. A böjt szigora enyhült, és tájegységenként is változott a történelem folyamán. A negyedik századtól kezdett kialakulni a negyvennapos böjti időszak, majd a hetedik századra általánossá vált a római egyházban, II. Orbán pápa 1091-ben iktatta törvénybe. A magyar kereszténység első századaiban a hústól, zsírtól és egyéb állati termékektől való tartózkodást jelentette a böjtöt, konkrétan csak kenyeret, sót, vizet, halat és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, naponta egyszer. A huszadik század elejére enyhült a helyzet, az egyház már csak a hamvazószerdát, a nagyböjti péntekeket és a nagyszombat deléig terjedő időszakot tekintette szigorú böjtnek.
Böjti időszakban az asszonyok nem zsírral, hanem olajjal főztek, sok helyen a böjtös ételeknek külön edényeket használtak. A füstölt húst, szalonnát régebben a kemencébe rakták a böjt kezdetén, az ajtaját betapasztották, s csak húsvétra bontották ki. Voltak, akik kanalukat a tisztaszobában egy szentkép mögé dugták. Szokás volt, hogy a zsíros edényeket hamvazószerdán elmosták, és csak húsvétkor vették elő azokat. Legáltalánosabb böjti ételek voltak: a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, tésztaételek (mákos tészta), sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek.
Azok, akik manapság is ragaszkodnak a böjtöléshez, a boltokban már igen sok olyan élelmiszert vásárolhatnak, melyek (legalábbis a címkék szerint) a böjt szabályai szerint lettek elkészítve. Növényi alapanyagból, főleg szójából készített felvágott, pástétom, virsli csábítja a böjti hagyományhoz, de ugyanakkor az ízletes falatokhoz is ragaszkodókat, többnyire drágábban, mint a nem böjtös készítmények. Hogy az önmegtartóztatást, mely a böjt lényege, ilyenkor hogyan oldják meg a „modern böjtölők”, nem tudni, de az tény, hogy a jobb cukrászdákban böjtösnek hirdetett sütemények is várják azokat, akik böjtölnek is, meg nem is. Böjtös kutakodásunk során azt is megtudtuk, a legdivatosabb böjtölők idén az elterjedt japán halas ételt, a szusit kiáltották ki böjti kedvencnek. Mindenesetre akik esetleg megkóstolnának egy klasszikus, magyar böjti étket, azoknak ajánljuk az alábbi „klasszikus” cibereleves receptjét. Hozzávalók: 2-3 fokhagyma, 3 evőkanál liszt, 2 dl tej, 2 dl tejföl, citrom, só és víz. Elkészítés: egy fazékba 3 liter víz kerül s bele a zúzott fokhagyma, ezt felforraljuk. A lisztet elkeverjük a tejjel, és ugyanannyi tejföllel behabarjuk. Sóval, citromlével ízesítjük.
Sz. M.

A modern böjtölők (akik a japán konyhát is szeretik) egyik kedvence a szusi

A modern böjtölők (akik a japán konyhát is szeretik) egyik kedvence a szusi

Nagyböjti korpacibere

Nagyböjti korpacibere